Kínában több szálon fut az a projekt, amelynek keretében az állami informatikai eszközöket igyekeznek a lehető legnagyobb arányban saját megoldásokkal ellátni. Az Edward Snowden kirobbantotta lehallgatási botrány után derült fény ugyanis többek között arra, hogy amerikai technológiai szállítók termékeibe rejtett hozzáférést biztosító kapukat építtetett az USA hírszerzése.

Mindent a helyi piacról!

Kína a biztonsági kockázat csökkentésének egyik elemét látja abban, ha a kormányzati szervek dolgozóit helyi készítésű telefonokkal látja el. Nyugati sajtóértesülések szerint a grandiózus projektben állami vállalatok és az ottani versenyszféra képviselői dolgoznak együtt. Az egyik nevesített cég a ZTE, amely egy házon belül fejlesztett mobil operációs rendszerrel tudná megszabadítani az államot az iOS és az Android jelentette amerikai függőségtől. Ezzel párhuzamosan az ország legnagyobb chipgyártója, a Spreadtrum Communications bejelentette, hogy év végére tömeggyártási fázisba kerülnek a kínai operációs rendszert futtató chipkészletei. A leginkább e-kereskedelmi oldaláról ismert Alibaba szintén együttműködik az állammal, konkrétan a Közbiztonsági Minisztériummal. Itt kifejezetten a rendőrség számára készített, fokozottan biztonságos mobil operációs rendszer megalkotása a cél.

Ezek a lazán összekapcsolódó fejlesztések persze önmagukban nem fogják megváltoztatni a kínai mobilpiac képét, amelyet szinte kizárólag az Apple és a Google operációs rendszerét, az Androidot használó okostelefon-gyártók uralnak. A hírek szerint a ZTE kormányzati használatra szánt mobiljaban nem lesz kamera, GPS, wifi- és bluetooth-kapcsolódási lehetőség - ezzel is minimalizálva a biztonsági kockázatokat. Ez pedig minden, csak nem az, amit egy otthoni felhasználó elvár egy modern készüléktől.

Szeret, nem szeret

Az utóbbi időben Kína egyre-másra hozott olyan szabályokat, amely megnehezítette külföldi, főként amerikai cégek informatikai eszközeinek és szolgáltatásainak értékesítését az országban. Elég csak a Windows 8 tavalyi kitiltását példaként hozni a sok közül. A külföldi cégek ezt részben a kormánynak tett engedményekkel, részben partneri megállapodásokkal próbálnak ellensúlyozni. 

A Microsoft szeptember végén egyezett meg a Baiduval, hogy a kínai keresőóriás segítségével terjesztené a Windows 10-et az országban, cserébe lemond arról, hogy az új böngészőben, az Edge-ben a Bing legyen az alapértelmezett kereső, és helyette Kínában a Baidu lesz beállítva. A Dell szintén partneri megállapodásban döntene a kínai piacra 125 milliárd dollárnyi befektetést, és oda vinné egy sor k+f tevékenységét is. Az IBM szintén többféle módon igyekszik kiskapukat találni az egyre nagyobb falon.

A helyzet annyiban pikáns, hogy Kína sem utasíthatja el teljesen a külföldi technológiát, mert azzal saját gazdasági növekedését ásná alá. Utóbbi egyébként évtizedes mélyponton van, de ennek ellenére is megdöbbentő számokat hoz az ottani piac, hogy nem kétséges, miért is mutatkoznak ennyire rugalmasnak a nyugati vállalatok, ha Kínával kell üzletelni.