Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.

Tíz év az informatika világában már a régmúltat jelenti. Ki emlékszik mi történt 2016-ban? Az Európai Unió elfogadta a most is velünk élő GDPR szabályokat, a felhőtechnológiák egyértelműen meghódították a világot, beindult az IoT hype és vele együtt az IoT sérülékenységek is (lásd Mirai botnet). De hogy mégsem volt annyira régen 2016, mutatja, hogy a Microsoft abban az évben egy 5000 fős mérnöki és kutatói csapatot hozott létre a mesterséges intelligencia fejlesztésére.

Tíz év egy szimbolikus határ, mind a múltra, mind a jövőre vonatkoztatva: nem túl távoli ahhoz, hogy ne emlékeznének rá, de mégis elég távoli, hogy értelmezni tudjuk a változásokat.

A magyar informatikai gyakorlatot és az informatikai vezetők szerepét vizsgáló éves kutatásunkban, idén kiemelten az informatikai vezetők (CIO) szükséges képességeit vizsgáltuk. Kutatásunkban azt kértük, hogy a válaszadók az egyes képességek szükségességét értékeljék a jelenre, 10 évvel ezelőttre, és 10 évvel a jövőbe tekintve. Szintén vizsgáltuk, mi befolyásolja az egyes képességek fontosságát, illetve azok változását.

Gyorsabban változó, komplexebb, bizonytalanabb és erősebben szabályozott környezet

Kutatásunkban minden vizsgált, az elvárt képességre kiható tényező fontossága – ha különböző mértékben is – jelentősen növekedett: a technológiai környezet ma már nemcsak gyorsabban változik, hanem komplexebb, bizonytalanabb és sokkal erősebben szabályozott is lett. Ezeken a területeken a jövőben további növekedés várható.

A technológiai változás üteme és a technológiai komplexitás és integráltság dimenziói a válaszadók szerint a következő évtizedben is tovább erősödnek, ami arra utal, hogy a szervezeteknek egyre gyorsabban változó és egyre összetettebb technológiai környezetben kell működniük. A technológiai komplexitás növekedése szorosan kapcsolódik a változás üteméhez: az új technológiák már nem elszigetelt megoldásokként jelennek meg, hanem egymással szorosan összekapcsolódó platformok, adat- és rendszerökoszisztémák és AI-alapú rendszerek részeként. Ezzel párhuzamosan a technológiai bizonytalanság és diszrupció hatása az elmúlt 10 évben jelentősen erősödött, ugyanakkor a következő évtizedre már csak mérsékelt további növekedést várnak. A diszrupció és a bizonytalanság mára „új normává” vált: a szervezetek hozzászoktak a folyamatos technológiai változásokhoz, és működésükben egyre inkább alkalmazkodnak ehhez a környezethez.

A válaszadók jelentős előlépést látnak a technológiai kockázatok és a szabályozás intenzitásának hatásában is, amely együtt jár a technológiai fejlődéssel, ami egyre inkább kockázatkezelési és megfelelési kihívást is jelent. Míg 10 évvel ezelőtt a technológiai kockázatok és szabályozási kérdések még viszonylag háttérben voltak, az elmúlt évtizedben a digitális átalakulás, a platformgazdaság, a kiberbiztonsági fenyegetések, az adatvédelmi elvárások és különösen a mesterséges intelligencia terjedése miatt ezek jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A technológiai rendszerek ma már mélyen beépülnek a szervezetek alapműködésébe, ezért egy hiba, incidens vagy szabályozási megfelelési probléma közvetlen üzleti, jogi és reputációs következményekkel járhat. Emiatt a technológiák irányítása egyre kevésbé pusztán IT- vagy innovációs kérdés, sokkal inkább stratégiai vezetői felelősség.

Jól mutatja ezt a külső partnerektől való függőség mértékének megítélése. Habár a válaszadók szerint növekedett, és további növekedését is várják , a tíz éves időtávlatban a második legfontosabb tényezőből már mostanra is az utolsó helyre esett vissza. Ez valószínűleg nem a jelentőségének csökkenését jelzi, hanem azt, hogy ez a kihívás az elmúlt évtizedben fokozatosan „normalizálódott”. Míg korábban a felhőszolgáltatások, platformmegoldások vagy külső technológiai ökoszisztémák használata még stratégiai kitettségként jelent meg, mára ezek a működés alapvető részévé váltak. A szervezetek közben jelentős tapasztalatot szereztek a partnerkapcsolatok, beszállítói hálózatok és platformfüggőségek kezelésében, így a függőség érzékelt kockázata mérséklődött.

Új CIO készségek – új szerep

Emiatt a CIO már kevésbé a technológiai "tulajdonosaként", sokkal inkább "komplexitásmenedzserként" működik. Kutatásunk egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a legnagyobb változás nem egy-egy konkrét technológiai képesség felértékelődésében jelent meg, hanem abban, hogy hogyan változik maga a CIO-szerep logikája.
 

Fehér Péter ismerteti a kutatás főbb eredményeit Egerben, a CIO Hungary Tavasz konferencián


Az operatív alapok és az alapvető informatikai kompetenciák – infrastruktúra- vagy alkalmazásüzemeltetés, ERP-rendszerek menedzsmentje, adatmenedzsment stb. – továbbra is kritikus jelentőségű területek maradtak. A kutatás alapján az ezekhez kapcsolódó kompetenciák fontossága az elmúlt 10 évben még növekedett is, ami jól mutatja, hogy a digitális működés kiterjedésével párhuzamosan erősödött az IT-operáció üzleti jelentősége.

Ám ez az erősödés messze elmaradt a többi kompetenciaterület – különösen a vezetői, stratégiai és koordinációs képességek – felértékelődésétől. A válaszadók ráadásul a következő 10 évre már kifejezett csökkenést várnak az operatív kompetenciák relatív jelentőségében. Ez azonban nem az operatív IT jelentőségvesztését jelenti, hanem azt, hogy ezek a képességek fokozatosan „láthatatlanná” válnak: alapelvárássá, higiéniai tényezővé alakulnak.

A technológiai megértéshez kapcsolódó kompetenciák esetében eltérő dinamika rajzolódik ki. Az új technológiák ismerete és értelmezése – beleértve az AI-, felhő-, platform- vagy adatvezérelt megoldások megértését – folyamatosan felértékelődik, és a válaszadók szerint ez lesz a trend a következő évtizedben is. Ahogy az erre ható tényezők között, úgy a CIO-k kompetenciájában is kritikus marad a technológiai trendek értelmezése és azok üzleti lehetőséggé alakítása.

Ugyanakkor a technológiai megértés „klasszikusabb” területei – például az IT-architektúratervezési, az infrastruktúra-tervezési vagy az alkalmazásfejlesztési kompetenciák – más pályát mutatnak. Ezek fontossága az elmúlt 10 évben még mérsékelten növekedett, azonban a válaszadók a következő évtizedre már enyhe visszarendeződést várnak. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy ezen területek egyre inkább standardizált, platformosított vagy specializált szakértői kompetenciává válnak. A CIO-tól így egyre kevésbé mély technológiai szakértői működést, sokkal inkább technológiai értelmező és stratégiai irányító szerepet várnak el.

Fontos a technológia, de az üzlet még fontosabb

A legmarkánsabb változás ugyanakkor nem az operatív vagy technológiai kompetenciák területén jelent meg, hanem a vezetéshez, koordinációhoz és üzleti hatáshoz kapcsolódó képességekben. Míg 10 évvel ezelőtt a technológiai megértés jelentette a CIO szerepének legerősebb kompetenciaterületét, mára egyértelműen megerősödtek azok, amelyek a szervezeti alkalmazkodáshoz, az irányításhoz és az üzleti-stratégiai működéshez kapcsolódnak.

A vezetés és alkalmazkodás fontossága  – beleértve a változásmenedzsmentet, a vezetés és csapatépítés képességét, az üzleti kommunikációt vagy a stakeholder-kezelést – az elmúlt 10 év egyik legnagyobb növekedését mutatta. Érdekes ugyanakkor, hogy ezeknek a mára rendkívül magas szintre emelkedett kompetenciaterületeknek a fontossága a következő 10 évben már csak mérsékelten nő a válaszadók szerint.

Hasonló dinamika figyelhető meg az összehangolás és irányítás területén is. Az IT-stratégia, a governance, a kockázatkezelés, a compliance, a rendszerek és folyamatok összehangolása vagy a digitális transzformáció irányítása az elmúlt évtizedben látványosan felértékelődött. A technológiai rendszerek ma már annyira mélyen integrálódnak a szervezetek működésébe, hogy az informatika koordinációja egyre kevésbé különálló IT-feladat, és egyre inkább szervezeti szintű irányítási kérdés. A következő 10 évre itt is inkább stabilan magas szint és mérsékeltebb további növekedés rajzolódik ki.

A legerősebb felértékelődés ugyanakkor az üzleti és stratégiai hatás kompetenciaterületén figyelhető meg. Az üzleti stratégiai gondolkodás, az értékteremtés és ROI-szemlélet, a boarddal való kapcsolattartás vagy az intézményi perspektíva megértése ma már a CIO-szerep központi elemei közé tartoznak. A válaszadók szerint ezeknek a kompetenciáknak a jelentősége az elmúlt 10 évben ugrásszerűen nőtt, és bár a következő tíz évre már kisebb további növekedést várnak, ezek a területek stabilan a legfontosabb kompetenciakategóriák között maradnak. Azaz a CIO szerepe fokozatosan túlnő az informatika hagyományos keretein, és a technológiai vezetőből egyre inkább stratégiai üzleti vezető válik.

A kutatás talán legfontosabb üzenete ezért az, hogy a jövő CIO-ja nem attól lesz sikeres, hogy jobban ért a technológiához, hanem attól, hogy képes technológiai komplexitásból üzleti és szervezeti értéket létrehozni.

A kutatás a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) támogatásával. Kutatást a BCE három egyetemi docense, Fehér Péter, Szabó Zoltán és Varga Krisztián végezte.

Közösség & HR

Biztonsági katasztrófával és kamu statisztikával érkezik a Trumpok okostelefonja

A kommentárok szerint a Trump Mobile T1-es okostelefonja már azzal felülmúlta az előzetes várakozásokat, hogy a jelek szerint tényleg létezik, de a szolgáltató tízszer több megrendelésről számolhatott be a valóságos számokhoz képest.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.