Kétnapos nemzetközi konferencián próbálták a szomszédos Bécsben kitalálni, miként lehetne nemzetközi szinten kezelni a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre potensebbé váló autonóm fegyverrendszereket.

A mesterséges intelligencia fejlődése nem csupán a házi dolgozatok vagy éppen az értekezletek összefoglalójának megírását teszi könyebbé, hanem sok nagyon súlyos kérdéset is felvet. Ezek egyike az MI hadászati célú felhasználása, ami már bőven a ChatGPT berobbanása előtt napirenden volt.

Válaszút előtt

Az autonóm fegyverrendszerekről és azok szabályozásáról hét elején, Bécsben rendeztek nemzetközi konferenciát  Válaszúton az emberiség címmel. A házigazdák nevében felszólaló osztrák külügyminiszter nem fukarkodott a drámai kijelentésekkel. Alexander Schallenberg a helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor Oppenheimer és csapata megalkotta az atombombát. A külügyminiszter szerint a puskapor feltalálása óta nem történt olyan mértékű változás a hadviselésben, mint amit most a mesterséges intelligencia hoz.

Schallenberg szerint meg kell alkotni és ragaszkodni kell az emberi ellenőrzést biztosító nemzetközi szabályokat és normákat. Az élet kioltására vonatkozó döntést a legalapvetőbb minimumként jelölte meg, amelyet véleménye szerint semmiképpen nem lehet az algoritmusokra bízni.  

A konferencia panelbeszélgetésében felszólalt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke is, aki szintén a gyors cselekvés szükségességét hangsúlyozta. Mirjana Spoljaric Egger szerint nem lehet a humanitárius jog betartását garantálni abban az esetben, ha a fegyverek használatáról nem emberek döntenek.

Az eseményen az MI-vel turbózott fegyverzet egy másik negatív aspektusa is terítékre került. A hiperszónikus rakéták, az anyahajók vagy az atomtöltetek fejlesztéséhez, előállításához képest elenyésző erőforrást és know-how-t igényel az algoritmusok felhasználása a fegyverrendszerek javítására. Mindez pedig azt jelenti, hogy ezen a területen lényegesen alacsonyabb a küszöb, amit a terrorszervezeteknek és más rosszindulatú csoportoknak meg kell ugraniuk, ha terveikhez bevetnék a mesterséges intelligencia képességeit.

A gyors cselekvéssel már elkéstünk

Mint fentebb említettük, a téma nem most került először terítékre. 2018 nyarán például több ezer kutató, szakember és cégvezető kezdeményezte a gyilkos robotok használatának betiltását. A helyzet összetettségét mutatja ugyanakkor, hogy az autonóm fegyverrendszerek elterjedését többen kifejezetten támogatandónak tartják. Egy robotikában jártas professzor szerint például a gépek harctéri megjelenése nemhogy káros lenne, hanem éppenséggel ártatlan életek megóvására lehet alkalmas (megfelelően erős jogi keretrendszert feltételezve).

Az biztos, hogy egyelőre csak a különböző országok hadi fejlesztései haladnak gőzerővel, a nemzetközi szabályozás pedig még biztosan sokáig várat magára. Annyi pozitívum azért elmondható, hogy tavaly már rendeztek egy konferenciát az MI "felelőségteljes katonai felhasználásáról", amelyen a két legfontosabb világpolitikai szereplő, az USA és Kína is képviseltette magát.

(Fotó: © BMEIA/ Michael Gruber)

Piaci hírek

Már olyan cég is van, amelyik véletlenül pattintott el félmilliárd dollárt az MI-re

...amit egyébként nem is olyan nehéz összehozni. Úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciát gyorsított eljárással bevezető szervezeteknél a kifizetésre váró számlák és a megtérüléssel kapcsolatos aggályok is egyre szaporodnak.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.