Két jelentős külföldi biztonsági cég is lekerült arról listáról, ami azokat a vállalatokat tartja nyilván, melyek kormányzati megrendeléseket kaphatnak. Így az IT-biztonság területén már csak kínai cégek rúghatnak labdába.

Kívül tágasabb! – adta ki az ukázt a kínai kormányzat, és az eddig szállítóként szóba jöhető két külföldi biztonsági céget is törölt az állami beszállítók listájáról. A harc nem újkeletű, és valószínűleg nem is ez volt az utolsó felvonás.

Belföldi biztonság

Az USA és Kína között folyamatosan megfigyelhető a hidegháborús retorika és a barátságtalan lépések sorozata ezen a területen, ám a mostani intézkedéssel az amerikai Symantec mellett az orosz Kaspersky Lab is lapátra került. A Bloomberg értesülései szerint a kínai nemzetvédelmi minisztérium júniusban egy nem nyilvános anyagban a Symantec szoftverének biztonsági kockázatára hívta fel a figyelmet. A hivatkozási alap többek között az volt, hogy külső hozzáférést biztosító hátsó kapukat találtak a programban. Ám a cég kategórikusan cáfolta, hogy ezek léteznének, ahogy azt is, hogy bármiféle titkos, az amerikai vagy más állami szervek számára hozzáférést biztosító mechanizmus lenne a termékükben. 

A kínai intézkedés alig pár nappal azt követően történt, hogy a hatóságok négy városban megszállták a Microsoft ottani irodáit. Kínai forrásokból annyit lehetett kiolvasni, hogy valószínűleg a cég monopóliumát vizsgálják a kínai operációs rendszerek piacán. Mindez azt követően történt, hogy májusban egy a mostanihoz hasonló lépéssel megtiltották a Windows 8 használatát a kormányzati gépekről.

Volt is, lesz is...

A kiberháborús üzekedés már évek óta zajlik az USA és Kína között. Az Egyesült Államok kormánya onnan indított, hogy a kínai telekommunikációs cégek térnyerése nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára. Ennek bizonyítására egy 11 hónapig tartó kongresszusi vizsgálat is indult, aminek eredményeként egy 52 oldalas jelentés taglalta konkrétumok nélkül, hogy a kínai kormány irányítás alatt álló Huawei és ZTE működése miért nem kívánatos az USA területén. A rossz viszony és a nyílt támadások oda vezettek, hogy tavaly év végén a távközlési berendezések piacáról kivonult a Huawei. Közben idén tavasszal kiderült, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresen "belátogatott" a kínai cég hálózatába.

Persze a másik oldal sem volt tétlen, és a kiváló apropót szolgáltató Snowden-féle lehallgatási ügy mentén sorra emelkedtek a falak az amerikai szállítók előtt. Az amerikai cégek növekedési kilátásait persze az sem segítette, amikor kiderült, hogy hardverszállítmányokba is belepiszkáltak az NSA munkatársai. Ebben a konkrét ügyben és általában az amerikai hírszerzés túlkapásaival kapcsolatban is számos céges kérés, figyelmeztetés érkezett Barack Obamához. Az elnök egyébként megpróbál aktívnak mutatkozni az ügyben. Az év elején az ő kezdeményezésére készített reformtervezetet is bemutatták, ám a kritikusok szerint az abban vázolt intézkedések nem elegendőek a bizalom helyreállítására.

Biztonság

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.