Továbbra is nagy a különbség a sharing economy modell ismertsége és az ilyen modellre épülő szolgáltatások használata között. Magyarországon az elmúlt másfél-két évben sem az ismertség, sem a használat nem nőtt számottevően.

A fejlettebb gazdaságokban is tanulják

Bár a piackutatók azt jósolják, hogy a következő évtized közepére a sharing economy gazdaság globálisan három-négyszáz milliárd dolláros piac lesz, jelenleg világszerte elég nagy a különbség az ilyen vállalkozások ismertsége és használata között. A használók köre rohamosan bővül. A legfejlettebb gazdaságokban a teljes lakossághoz már viszonyítva magasan tíz százalék fölötti azok aránya, akik már használtak megosztáson alapuló szolgáltatást (lásd az USA adatait az első grafikonon).

A MasterCard egy tavalyi elemzése ennek a piacnak nagy növekedési ütemet jósol. A közösségi finanszírozási/hitelezési piacnak például évi 63 százalékot 2025-ig, de az autómegosztási piac is évi 23 százalékkal bővülhet (ráadásul úgy, hogy mellette azért az autókölcsönzési iparban is látnak évi 2 százalékos növekedési potenciált a kutatók.)

Az eNET és a a Sharing Economy Szövetség közös kutatása a magyar piacról is hasonló képet mutat: 2017-ben növekedés jellemezte a sharing economy modellt alkalmazó cégek felhasználói bázisát és a forgalmát is, de a kép sokkal árnyaltabb.

A kutató cégnek ez volt a harmadik átfogó felmérése a szektorról. A 2014-es kutatásból kiderült, hogy a magyar piacon is gyorsan megjelentek a hájp hatására a modellt alkalmazó cégek, de sem ők, sem a felhasználók nem értették igazán a modell működését.

A második felmérést 2016 végén készítette a kutatócég, pont abban az időszakban, amikor Magyarországon az Airbnb már megerősödött, de az Uber épp kivonult. Az elsősorban szabályozási kérdések körül forgó diskurzusnak volt egy nagyon komoly előnye: a modell széles körben ismertté vált. Ezt az ismertséget azonban – írja az eNET legfrissebb kutatása –, korlátozottan sikerült használatra váltania az egyes szereplőknek.

Van mit javítani az ismertségen

Magáról a közösségi gazdaság, megosztáson alapuló gazdaság vagy sharing economy fogalmáról kevesen, mindössze a hazai felnőtt netezők harmada hallott, és arányuk nem növekedett 2016 óta. Ezzel szemben, ha a szektor külön szolgáltatásait nézzük, már sokkal kedvezőbb a kép. A közösségi autóhasználat a legismertebb forma: a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84 százaléka, az ún. közösségi taxiról 81 százaléka hallott. A szállásmegosztás szolgáltatás mutat még magas ismertséget, 59 százalék tud ilyen lehetőségről. Mindhárom megoldás ismertsége 2014 és 2016 között nőtt meg jelentősen, azóta stagnál.

A legismertebb szereplő az Uber annak ellenére, hogy már kivonult Magyarországról, tíz nezetőből legalább hét hallott a szolgáltatásról. Az Oszkárról már csak netező fele hallott, a Mol Bubiról valamivel több mint harmaduk (a szolgáltatás már közel négy éve működik, és elindítását hatalmas országos kampány övezte), az Airbnbről pedig valamivel kevesebb mint harmaduk hallott. Az egyes szereplők ismertsége aránya 2014 és 2016 között nagyot robbant, azóta azonban stagnál vagy jobb esetben lassan növekszik.

Magyarországon is nagy a szakadék az imsertség és a használat között. Ez azonban lassú, de határozott növekedést mutat. A legismertebb cégek 8-12 százalékos használati arányt mutatnak.

A magyar piac a közösségi finanszírozást és közösségi irodákat ismeri legkevésbé, ezekről a netezőknek csupán az ötöde hallott (vö. a fenti MasterCard-adattal).

A felhasználók véleménye: kockázatos

A sharing economyt a netezők többsége izgalmas, új lehetőségnek tartja, de kevesebb mint harmaduk nyitott arra, hogy ő maga alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) sharing economy keretében adjon. Szintén kevesebb mint harmaduk vállalna így munkát. Az eNET szerint az üzleti modell speciális jellegét figyelembe véve ezek kifejezetten magas arányoknak tekinthetők.

A nezetők 60 százaléka szerint ez egy jó forma kiegészítő jövedelem szerzésére, és szintén ennyien gondolják, hogy annak érdemes belevágni, aki rugalmas időbeosztású munkát keres. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot (nincs fizetett szabadság, cég által fizetett TB, nyugdíjjárulék).

Egyelőre a mikrovállalkozások világa

Az eNET kutatása kiterjedt a hazai sharing economy piaci szereplőire is. A 19 megkérdezett cég közel kétharmada az elmúlt két évben alakult. Egy kivétellel mikrovállalkozásként indultak, és azok is maradtak. Tavaly általánosságban mindegyiknek nőtt a felhasználói bázisa és a forgalma.

Többségük a magyar piacon működik, de kétharmaduk tervezi, hogy a közeljövőben nemzetközi piacra lép, és határokon átívelő szolgáltatást nyújt. A vállalkozások több mint fele vont be kockázati tőkét vagy angyalbefektetést, a befektetések harmada 2017-ben történt. A legtöbb cég 10-20 milliós forintos összeget kapott, de volt 1 milliós és 300 milliós befektetés is. Érdekes ugyanakkor, hogy a befektetők zömmel nem piaci szereplők, a kutatók leggyakrabban az állami Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő nevével találkoztak.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert az ezen a piacon próbálkozó cégek vezetői szerint a sharing economyt az állami szereplők inkább negatívan ítélik meg, míg a felhasználók kifejezetten pozitívan, a befektetők és vállalati partnerek pedig inkább pozitívan.

A cégvezetők kétharmada szerint az üzleti modell egyik legnagyobb kihívása és korlátja az állami szabályozás hiánya. A vállalkozások pontos és betartható szabályozási környezetet (adózás, engedélykötelesség kérdése stb.) és a közösségi gazdaságot serkentő támogatás várnának a szabályzó hatóságoktól.