Érdekes kettősség jellemzi a mesterséges intelligenciát fejlesztő big tech vállalatok hozzáállását a szerzői jogi szabályokhoz. Az egyik irányban azzal érvelnek, hogy a publikus internetről összekapart tartalmakat nem védik a szerzői jogi törvények az MI-modellek betanítását illetően, és a formálódó új szabályozásban is "méltányos használatot" követelnek maguknak, ami praktikusan az online elérhető anyagok ingyenes használatát jelentené. Ennek alapja, hogy nem hasznosítják vagy reprodukálják az érintett műveket (bár a gyakorlati tapasztalat szerint ezt nagyon is gyakran megteszik), másrészt lehetetlenül körülményesnek és drágának tartanák a hagyományos licencelést a mesterséges intelligencia képzésében.

A Business Insider hét eleji riportja azonban bemutatja, hogy a másik irányban már nem kezelik ennyire lazán a szerzői jogokat. A lap egy olyan tavalyi esetet ismertet részletesen, amikor a Meta által fejlesztett Llama nagy nyelvi modellt (LLM) és annak kiszivárgott specifikációit közzétették a GitHubon, a táraság pedig az amerikai Digital Millennium Copyright Act (DMCA) törvényre hivatkozva felszólította a szolgáltatót azok eltávolítására vagy elérhetetlenné tételére. Az 1998-ban, vagyis évekkel a Meta (Facebook) alapítása előtt elfogadott DMCA lényegében az addigi szerzői jogi szabályokat alkalmazta az internetre, és a társaság ennek alapján kötötte volna engedélyhez az anyagok felhasználását ezen a webhelyen is.

Kell nekik, a többi a jogászok dolga

Ahogy a Business Insider írja, a Meta próbálkozása végül kudarcot vallott. Bár a GitHub eredetileg eltávolította a fájlokat, a Llama részleteit közzétevő felhasználó sikeresen támadta meg az intézkedést arra hivatkozva, hogy a modell specifikációi nem voltak elég eredetiek a szerzői jogi védettséghez, hiszen az LLM képzésére használt anyagok válogatás nélküli megjeleítéséről volt szó. A Llama-könyvtár így hozzáférhető maradt, a Meta pedig már jellemzően nyílt forrásúként adta ki a Llama új verzióit. Az eltávolítási kérelmet felfedező ügyvéd minimum ironikusnak tartja, hogy a Meta ugyancsak engedély nélkül használja a tartalomkészítők millióinak online alkotásait, fordított esetben azonban ugyanezt illegálisnak tartja.

A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államok szerzői jogokért felelős hivatalánál a Microsoft, az OpenAI vagy az Apple is amellett kardoskodik, hogy az általuk fejlesztett MI-modellek és eszközök kimenetei a szerzői jogi védelem hatálya alá esnek, miközben jogászaik ahhoz is ragaszkodnak, hogy az LLM-ek betanításához szükséges billiónyi adatot nem lehet hasonlóképpen védeni. Az Apple például a számítógépes programkódok létrehozása felől közelít, arra hivatkozva, hogy ha azok módosítása, kiegészítése, javítása vagy akár elutasítása emberi döntés következménye, akkor a végeredmény a szerzői jogi törvények hatálya alá esik – a felelősség kérdését azonban így is megkerüli a létrehozott tartalom kapcsán.