A ChatGPT fejlesztője, az OpenAI ismét arra figyelmeztet, hogy komolyan visszavetheti a mesterséges intelligencia fejlődését a híroldalak vagy könyvek felhasználásának korlátozása a chatbotok tanításában. A társaság a brit parlament felsőházának kommunikációs és digitális bizottsága elé terjesztett anyagában lehetetlennek nevezi a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatások létrehozását, ha azok nem támaszkodhatna szerzői jogi védelem alá eső művekre. A szabályozás gyakorlatilag az emberi megnyilvánulások minden fajtáját lefedi, és az OpenAI szerint a szigorítások az MI-modellek képzését lényegében az évszázados, közkinccsé vált anyagokra korlátozhatják, amelyek alapján nem építhetők fel a mai felhasználók igényeit kiszolgáló generatív rendszerek.
A probléma természetesen nem az, hogy az újabb keletű források ne lennének hozzáférhetők, de a fejlesztők szerint aránytalanul sokba kerülne, ha fizetni kellene a mesterséges intelligencia betanításához használt adatokért – mellesleg ugyanazon törvények alapján, amelyekre hivatkozva ők is védik a saját szellemi tulajdonukat. A megengedőbb szabályozásért lobbizó cégek és befektetők azonban olyan kereteket állítanának fel, amelyek lehetővé tennék a hatalmas mennyiségű, nyilvánosan elérhető információ feldolgozását, közte pedig a védett tartalmak "méltányos felhasználását" is kifejezetten a nagy nyelvi modellekhez (LLM). Az OpenAI egyébként azt állítja, hogy tevékenysége során betartja a szerzői jogi törvényeket, és úgy látja, hogy azokkal nem ütközik az LLM-ek betanítása.
A végén ez is a pénzről szól
A helyzet azonban gyorsan megváltozhat, ahogy a döntéshozók a legújabb kori követelményekhez próbálják igazítani a szabályozást, sőt vannak, akik szerint az OpenAI már most is tilosban jár. Miközben az Axel Springer vagy az Associated Press megállapodásokat kötött a vállalattal, a New York Times éppenséggel beperelte őket arra hivatkozva, hogy hasznot húznak a szerzői jogok súlyos megsértéséből és anyagainak kereskedelmi célú felhasználásából. Ugyanígy tett egy csomó sikerszerző, köztük John Grisham, David Baldacci vagy George R. R. Martin is, és a bíróságoknak egyelőre a meglévő jogszabályok alapján kell megítélniük a legális felhasználás kérdéseit, a modellek kimeneteinek jogi státusztát vagy általában a felelősség kérdését az így létrehozott tartalomért.
Az már világosan látszik, hogy egymással versengő MI-fejlesztők képtelenek az önkorlátozásra, támogatóik pedig mindent megtesznek annak a tőkének a védelméért, amit számolatlanul öntenek bele a busás megtérüléssel kecsegtető MI-startupokba. Abban természetesen igazuk van a felháborító hülyeségekkel házaló technológiai befektetőknek, hogy a túlszabályozás a Nyugat lemaradásához vezethet a kiberbiztonság, a hírszerzés vagy a hadviselés területén, ahol a versenytársak lehetőségeit sokkal kevésbé korlátozza a jogvédelem vagy a disztópikus rendszerek kialakulásától való félelem. Ugyanakkor az OpenAI egy alsó hangon 80-90 milliárd dollárra értékelt, profitorientált üzleti vállalkozás, és ettől nehéz elvonatkoztatni, amikor a társaság különleges elbánást követel magának a kínai veszedelemre hivatkozva.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak