Az Andreessen Horowitz (a16z) figyelmeztetése szerint sok milliárd dollárnyi befektetés veszítheti el az értékét a mesterséges intelligencia területén, ha a fejlesztők kénytelenek lesznek fizetni a rendszerek tanításához felhasznált, szerzői jogi védelelem alatt álló adatokért. A kockázatitőke-társaság az amerikai szerzői jogi hivatalhoz (USCO) benyújtott megjegyzése kiemeli: az ilyen irányú befektetések mára olyan nagyságrendbe léptek, hogy az ilyen szabályok "jelentősen megzavarnák" a befektetői közösség "technológiával kapcsolatos terveit és elvárásait", akadályozva vagy teljesen ellehetetlenítve a fejlesztéseket.
Az USCO által mérlegelt új szabályozás kifejezetten a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) betanítására vonatkozna, amelynek az a16z érvelése alapján az "egyetlen gyakorlati módszere" a hatalmas mennyiségű, nyilvánosan elérhető információ feldolgozása – beleértve a védett tartalmak "méltányos felhasználását" is. A társaság úgy látja, hogy az ilyen irányú várakozások kritikus tényezőt jelentettek az amerikai székhelyű MI-fejlesztő cégekbe való magántőke-befektetésekben, a szigorítás pedig nem csak a jövőbeni invesztíciót ássa majd alá, de az Egyesült Államok gazdasági versenyképességét és nemzetbiztonságát is veszélyeztetné.
A startupok miatt is aggódnak
Utóbbi felvetésével az a16z érzékeny pontot talál el, amennyiben a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és általában a határtechnológiák területén zajló verseny meghatározó a gazdasági kilátásokat, a hírszerzési műveleteket és a modern hadviselést illetően is. Az USA (és különösen az Európai Unió) valóban hátrányos helyzetből indul Kínával szemben, amikor a disztópikus rendszerek kialakulásától tartva a szabályozás felől közelít az innovációhoz. Ezzel együtt az a16z sem megy a szomszédba drámai bejelentésekért, a Business Insider riportja például felidézi, hogy októberben gyilkosságnak nevezték az MI-fejlesztések lassítását azok lehetséges előnyeire hivatkozva az egészségügyben.
A kockázatitőke-befektető érvei mögött természetesen most is érdemes a pénzt keresni, és az USCO-nak elküldött megjegyzések között is ott van az a szempont, hogy az LLM-ek képzésében felhasznált anyagok jogdíjának kifizetése évente több tíz- vagy százmilliárd dollárba kerülne a modelleket fejlesztő cégeknek. Ebből pedig az következne, hogy csak a legnagyobb technológiai cégek engedhetnék meg maguknak az adatok licencelését, míg az a16z által támogatott startupok kihullanának az MI-innovációs versenyből. Így jutunk el oda, ahova szoktunk, ha a digitális gazdaságban félremegy valami: oké, de most már mit csináljunk.
Az USCO egyébként még augusztusban tett jelentős lépést a generatív mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás felé, amikor október végéig társadalmi vitát indított a méltányos használat, a jogsértések és a felelősség kérdéseivel kapcsolatban. Ez jellemzően az utolsó lépés, mielőtt egy hasonló szervezet javaslatot tesz az új szabályokra. Utóbbiak nem csak az MI betanításának feltételeire vonatkoznának: az is nagy téttel bíró dolog, hogy az MI-eszközök fejlesztői részesülhetnek-e szerzői jogi védelemben a rendszerek kimeneteit illetően, ezt pedig már ők sem kezelnék annyira lazán, mint a publikus internet felporszívózását.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak