Ha már licencoptimalizálás, kézenfekvő lenne a használt szoftverek bevetése. Bizonyos területen miért ne érné meg az a tetemes árelőny, amit a használt licencek nyújtanak? Ám itt sem árt az óvatosság. Bármilyen meglepő, egy szoftver esetében is bele lehet futni olyan esetbe, amikor "gagyirolex" típusú terméket akarnak a nyakunkba sózni. Bár a vállalati használt szoftverek vásárlása egészen más módon megy, a körültekintésre és az ide vágó jogszabályok ismeretére itt hatványozottan szükség lesz (a jogi háttérrel itt foglalkoztunk kimerítően). Emellett érdemes olyan szállító partnert választani, amelynek szakemberei otthonosan mozognak a használtszoftver-piacon.

A tőkehiány nagy úr...

Általánosságban egy piac akkor működik, ha 1. vannak vevők, 2. vannak eladók – és ez pontosan így igaz a használt szoftverek esetében is. A régiós helyzetet ismerők szerint Magyarországon egyelőre nem dübörög ez a szoftverpiaci szegmens, aminek részben az az oka, hogy szűkös az eladói oldal. Mert vevő még csak lenne. A forráshiányos kkv-k szívesen bevállalják a használt szoftverrel járó kompromisszumokat azért a 60-70 százalékos árelőnyért, amennyivel az új terméknél olcsóbban jutnak fontos alkalmazásokhoz.

A nagyvállalatok azonban erre kevésbé nyitottak. Szöllősi Zoltán, a Deloitte partnere ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a nagyvállalatnál a belső szabályozások – multinacionális cégeknél a központosított beszerzés is – eleve erősen korlátozza ezt a lehetőséget. Az is probléma, hogy a szofverlicencekre vonatkozó szabályozás nem egységes globálisan. Az OEM szoftverek másodpiaci értékesítése például csak Németországban terjedt el, mert ott támadták meg a Microsoft ezt tiltó gyakorlatát – és a bíróság nem a Microsoftnak adott igazat.

A régió egyik legnagyobb szereplője, a német ReLicense AG úgy látja, hogy Magyarország, sőt az egész közép-kelet-európai régió nagy piaca lehet a használt szoftvereknek. A vállalat ezért erősíti is jelenlétét a magyar piacon. Erről beszélt a cég közép-kelet-európai kereskedelmi igazgatója, Alfred Girr az augusztusban rendezett CIO Hungaryn, valamint abban az interjúban is, amit a rendezvényen adott a Budapest Business Journalnak.

Girrnek két fontos érve van: egyrészt tapasztalatuk szerint a régióban a hatéves szoftvereszközök sem ritkák, amiknek vagy lejárt, vagy hamarosan le fog járni a támogatása, tehát mindenképpen verziót kell váltani. Másrészt a Microsoft egyre intenzívebb audittevékenységet folytat, amire érdemes felkészülni a licencek rendbetételével. Ilyenkor érdemes megfontolni a használt szoftvert, hiszen az eredeti árhoz képest akár 60-70 százalékos kedvezménnyel is hozzá lehet jutni. Ezek persze nem mindig a legújabb termékek, de például a Microsoft Office 2016 Professional vagy a 2019 Professional életciklusa 2025-ig tart – mondta a lapnak Girr.

A használtszoftver piac leglikvidebb termékei a Microsoft kliensoldali alkalmazásai. Ennek okát dr. Rogányi Dániel, az IPR-Insights licenctanácsadási csoportvezetője világította meg számunkra. Mint mondta, használtszoftver-vásárlásnál egy nagyvállalat számára elsősorban munkaállomásokon futó alkalmazások jöhetnek szóba. Ez az a termékkör (például egy Office-csomag) ugyanis, aminek korábbi on-premise változatát egy vállalat, ha épp bármilyen okból nem akar új verzióra váltani, gyártói támogatás nélkül is biztonságosan tudja üzemeltetni. Egy szerveroldali terméknél, például – hogy maradjunk a Microsoftnál – egy SQL Server esetében ez nem feltétlenül járható út. Ugyanakkor a használt szoftver nagyvállalatok esetében is kitűnő, nem mellékesen kiemelkedően költséghatékony kiegészítő eszköz lehet. Rogányi szerint például elképzelhető, hogy egy vállalat  alkalmazáskompatibilitási célból egy szeparált ún. legacy SQL klasztert hoz létre, amelyben korábbi verziójú adatbázispéldányok futnak és az upgrade távlatilag sem cél. Ebben az esetben az SA nyújtotta előnyöket ellensúlyozza a használt licencek kínálta árelőny. A kockázat ma már elsősorban tehát nem jogi, hanem üzemeltetési és IT-biztonsági, ezek feltárása és kizárása a szakértők feladata.

A licencjoggal tisztában kell lenni...

A vállalati szoftverek licencfeltételei kellően bonyolultak. Éppen ezért a használt szoftvereknél sok olyan apróságra oda kell figyelni, ami új termék vásárlásánál nem kérdés. Például arra, hogy a licencek felhasználhatósága földrajzilag korlátozott. Mint Afred Girr mondta a BBJ-nek, ők például kizárólag olyan szoftverekkel foglalkoznak, melynek licence az EU-ban, Svájcban és Törökországban történő használatot teszi lehetővé. (Multinacionális vállalatoknál elég nagy problémát okoznak olyan megkötések, hogy nem lehet átvinni a licenceket egyik országból a másikba.)

És mivel nem brókerként, hanem kereskedőként járnak el, felelősséget is vállalnak az általuk kínált szoftvertermékért, a forrás jogszerűségét pedig auditáltatják független auditcéggel (Németországban és a közép-kelet-európai régióban többek között a Deloitte-tal dolgoznak együtt). Ugyanakkor a vevőknek be kell vállalniuk néhány korlátozást is. Mint dr. Rogányi Dániel említette, a használt licenchez nem lehet vásárolni SA-t, amely nem csupán az új verziókra vonatkozó upgrade lehetőségét, de több olyan egyéb jogosítványt is magában foglal, amelyek a virtualizált környezetek optimális licenceléséhez és üzemeltetéséhez szükségesek lehetnek (a Software Assurance kínálta lehetőségekről ebben a cikkben olvashatnak részletesen).
 

Ha a cég meg tudja oldani az üzemeltetés belső erőforrásokból, akkor megfontolandó a komoly árelőnyért ez bevállalni. De ekkor is nagyon fontos, hogy csak megbízható forrásból és pontos eredetigazolással rendelkező terméket szabad megvenni (lásd a fenti keretes szövegrészt).