A SoftBank csoport megkezdte nagy menetelését a mesterségesintelligencia-iparban is.

Tavaly kora ősszel, az Arm sikeres tőzsdére vitele után a SoftBank alapítója, Szon Maszajosi bejelentette, hogy jövőben elsősorban mesterséges intelligencia cégekbe fektetnek. Már akkor szivárogtak hírek arról, hogy az MI csipeken dolgozó brit Graphcore is célkeresztbe került. A pletykából tegnap valóság lett.

A Financial Times szerint a felvásárláshoz a tőkét nem a Vision Funds biztosította, hanem maga a SoftBank Group, ami a befektetés stratégiai jellegére utal. Vikas Parekh, aki a SoftBanknál az ügyletért felelt, ezt azzal magyarázta, hogy az MI fejlődésének gyorsulásával felértékelődik a modelleket kiszolgáló infrastruktúra, benne a félvezetőkkel.

A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a becslések pedig 500 és 700 millió dollár között szórnak. A cég alapító-vezérigazgatója, Nigel Toon (a fenti képen jobbra), valamint alapítótársa, aki jelenleg a cég CTO-ja, Simon Knowles (balra) továbbra is a cég vezetői maradnak.

A SoftBank előző jelentős befektetése is az Egyesült Királyságban történt. Májusban egymilliárd dollárral szállt be az önvezető technológiát fejlesztő londoni Wayve-be.

A Graphcore-t 2016-ban alapították brit félvezetőipari szakemberek, a jelenlegi vezérigazgató, Nigel Toon korábban az Altera, a PicoChip és az XMOS felső vezetője is volt. A brit cég szép reményekkel indult, egyesek már az Nvidia lehetséges kihívójaként emlegették. Az angyalbefektetők között olyan nevek voltak, mint Demis Hassabis (DeepMind-alapító) vagy Greg Brockman (OpenAI-alapító), majd érkeztek a jó nevű intézményi befektetők, például a Microsoft és a Sequoia.

De míg az Nvidiának elképesztően sikert hozott az MI-hájp, a Graphcore folyamatos nehézségekkel küzdött. Az utolsó nyilvánosan elérhető pénzügyi jelentése szerint 2022-ben mindössze 2,7 millió dollár bevétele volt, amihez 205 millió dollár adózás előtti veszteség társult. Tavaly ősszel pedig már arról volt szó, hogy további tőkét kell bevonni, különben leállnak a fejlesztések.

Más utat kerestek, mint az Nvidia

A céget az alapítók eleve azzal a céllal hozták létre, hogy az MI számítási igényeihez fejlesszenek csipeket. De más úton akartak haladnak, mint az Nvidia. Csipjüket nem is GPU-nak, hanem intelligens feldolgozó egységnek (intelligence processing unit, IPU) nevezték, melynek architektúráját eleve a nagy méretű párhuzamos feldolgozáshoz és az összetett gépi tanulási modellekhez tervezték.

Toon szerint a cég legnagyobb problémája a tőkehiánya volt. Mivel a fejlesztői kapacitást nem tudták növelni, az utóbbi időszakban főleg kármentés folyt. 2020-ban például, amikor még 2,8 milliárd dollárra becsülték az értékét, kénytelen voltak elküldeni az alkalmazottak ötödét, és leállítani a Norvégiában, Japánban és Dél-Koreában működő egységeket. Erre jött a Kínával szemben hozott szankciók hatása: tavaly be kellett zárni a kínai egységet, ami miatt olyan jelentős partnerek estek ki, mint a Baidu.

A felvásárlással a pénzhiány megoldódik: a SoftBank biztosít elegendő forrást ahhoz, hogy a Graphcore versenyre kelhessen az Nvidiával és az AMD-vel. Ez többek között jelentős létszámbővülést is hozhat majd. Az előzmények alapján azonban a befektetés mindenképpen kétesélyes: lehet belőle egy újabb Arm, de lehet belőle második WeWork is.

Szon Maszajosinak egyébként a mintegy 10 milliárd dollárba kerülő WeWork-kudarcra van a pozitív magyarázata: az csak a bemelegítés az MI-korszak megteremtésére. És hát olyankor nyilván könnyebben mellényúl az ember.

(Fotó: Graphcore)

Piaci hírek

Befektetőket riogató zombi unikornisok garázdálkodnak a Szilícium-völgyben

Az unikornis-listákon szereplő cégek egy jelentős része már csak egymilliárd dolláros értékelés alatt tudott tőkét bevonni – már ha tudott.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.