Szó szerint. Ugyanis a 2026-ban érkező Monaka 90 százalékkal csökkentené az MI-modellek kiszolgálásának energiaigényét.

A mesterséges intelligencia kiszolgálásához hatalmas számítási kapacitás kell. Ha az adatközpontok átállnak az MI-modellek kiszolgálására, az akár az energiaellátás stabilitását is veszélyeztetheti. A Fujitsu ugyanakkor beígért egy olyan csipet, ami ezt az energiaigényt akár 90 százalékkal is csökkenthetné.

A Monaka neven futó csip koncepcióját a Fujitsu már tavaly ősszel ismertette az szuperszámítógép-gyártók legjelentősebb világeseményén, az SC22 konferencián, de a napokban további részleteket is elárult a Handelsblattnak. Például hogy már 2026-ban piacra akarja dobni, és hogy a Monaka lehet az első csip, amit a TSMC már a 2 nanométeres technológiával gyárt.

Sok adat, sok számítás – sok energia

Amióta a ChatGPT berobbantotta az MI-piacot, a big techek (mindenekelőtt az amerikaiak és a kínaiak) elképesztő tempóban fejlesztik saját MI-modelljeikhez (illetve a third-party modellek kiszolgálására) az adatközpontjaikat. A Trendforce szerint például idén 60 százalékot meghaladó mértékben bővülhet ez a piac, de 2024-ben is meg fogja haladni a növekedés az 50 százalékot, és csak utána lassul évi 20-30 százalékra a bővülés tempója.

Ezt még önmagában talán le tudná követni az energetikai infrastruktúra, csakhogy ezzel párhuzamosan gyorsul az elektromobilitás terjedése (a magyar kormány például a közelmúltban jelentette be, hogy 60 milliárd támogatást szán a támogatására). Mindkét iparág képviselői azzal riogatnak, hogy hasonló hiány alakulhat ki elektromos energiából, mint volt egy-két éve a csipekből.

A SoftBank egyik vezetője ősszel egy konferencián arról beszélt, hogy léteznek olyan forgatókönyvek, melyek szerint Japán energiaigénye az MI terjedése miatt 2030-ra a 2020-as szint 260-szorosára nőhet. Ez 60 százalékkal nagyobb energiaigény, mint amivel a japán kormány 2040-re számol. A probléma olyannyira égető, hogy a szuperszámítógép-gyártók idén kiemelten foglalkoztak vele az SC23 konferencián.

De miért épp a Fujitsu?

A japán vállalat nem a semmiből érkezik a félvezetőiparba. Bár ma már megoldásszállítóként pozicionálja magát, sokáig az IBM mellett a legjelentősebb mainframe-szállító volt, és a vállalati laptoppiac fontos szereplőjeként is szerzett hardvergyártási tapasztalat. Ezt jelenleg a szuperszámítógép-építésben kamatoztatja. A Riken kutatóintézettel építették a Fugakut, amely jelenleg a negyedik a Top500 listán, és kvantumszámítógépet is fejlesztenek közösen. Ezekhez a fejlesztésekhez házon belül készülnek a csipek.

A Monaka ARM-alapokon épül, állítólag 144 magja lesz, amiket extrémen kicsi struktúrába sikerült belesűríteni. Ez az egyik forrása a processzor hatékonyságának. A Fujitsu a tervei szerint a 2026 áprilisával kezdődő pénzügyi évében hozná piacra, és egyértelműen az Nvidia kihívójának szánja. Az MI-hez használt GPU-k ugyanis egyelőre nem tudtak megfelelő választ adni az energiahatékonysági problémákra.

Csakhogy az Nvidia GPU-k már elfoglalták az MI-hez épített adatközpontok jelentős részét, ráadásul a cég a CUDA köré kiterjed ökoszisztémát épített, ami folyamatosan terebélyesedik alkalmazásokkal és fejlesztőkkel – utóbbiakat pedig így nehéz lesz átcsábítani a Fujitsu platformjára.

De az is lehet, hogy a Fujitsu csipje nem az adatközpontokban, hanem az éleken (pl. autók, PC-k, mobiltelefonok), alkalmazásspecifikus környezetekben találja meg a helyét. Sokak szerint ugyanis az MI súlypontja lassan áthelyződik a datacenterből az edge-re. Erre utal, hogy egyre többen és többet beszélnek az AI PC-kről, és ebbe az irányba viheti a piacot a fenntarthatóság iránti igény: a Hugging Face és a Carnegie Mellon Egyetem közös kutatása ugyanis kimérte (PDF), hogy a többcélú, generatív architektúrák nagyságrendekkel több energiát fogyasztanak, mint a feladatspecifikus rendszerek.

Cloud & big data

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.