Az egész évben tapasztalható csiphiány, ami a termelés visszafogására vagy akár felfüggesztésére kényszerítette az autógyártókat, akár 100 milliárd dolláros bevételkiesést okozhat a teljes iparágban 2021 során – derül ki a KPMG jelentéséből. Mindezt összefüggésbe helyezi, hogy a teljes piac értékét ebben az évben 2,1 billió dollárra becsülik, vagyis a 100 milliárdos kiesést ebből kell leszámítani; bár hatalmas összegról van szó, a globális forgalom így is látványosan növekszik, amennyiben a koronavírus-járvány által meghatározott 2020-as évben 1,65 billió dollárra esett vissza.

Ahogy korábban írtuk, az ellátási láncok problémái a legnagyobb márkákat is arra kényszerítették, hogy időlegesen leállítsák a gyártást, esetenként pedig a hiányzó komponensek nélkül építsék össze az új autókat, amelyeket aztán bizonytalan ideig tárolniuk kell az új alkatrészekre várva. A digitalizálódó autóipar a keresleti oldalon a konzumer számítástechnikai piac közvetlen versenytársává vált, miközben az előző év végéig az új autókra leadott megrendelések száma is magasabb lett, mint amivel a világjárvány kirobbanásakor számoltak.

A KPMG szerint mindez különböző események igen szerencsétlen együtthatásának eredménye, amelyben a COVID-19 csak fontos, de nem kizárólagos szerepet játszik. Maga a csiphiány pedig nem csak az idén, de még jövőre is bőven érezteti majd a hatását, miután az autógyártók nem alternatív beszállítókat sem találnak könnyen, mert azok sem rendelkeznek megfelelő kapacitásokkal a hirtelen támadt kereslet kielégítéséhez. Legutóbb az Intel vezérigazgatóját idéztük, aki szerint az is simán elképzelhető, hogy az egyensúly csak évek múlva fog helyrebillenni.

A változások is felgyorsulnak

Az autóipari vállalatoknak először is óriási felhalmozódott megrendelés-állományt kellene kielégíteniük, miközben egy-egy relatíve olcsó komponens hiánya azzal jár, hogy fel kell függeszteniük az akár több tízmillió forintos járművek gyártását. Bár hasonló helyzet más iparágakban is tapasztalható, a KPMG adatai alapján messze a járműipart sújtják legjobban a fennakadások: miközben ez az ágazat nagyjából a megrendelések 10 százalékát jegyzi a félvezetőpiacon, a csiphiány közvetlen hatásainak betudható, 125 milliárd dolláros bevételkiesés 80 százaléka itt csapódik le.

A 100 milliárdos bukta mellett a KPMG arra is felhívja a figyelmet, hogy mindehhez még egy egyszeri, 10-15 milliárdos kiadást is hozzá kell számolni az ellátási lánc átszervezésének, a biztonsági készletek (buffer) újjáépítésének és a jövőbeni extra gyártókapacitások lekötésének nyomán, a keresleti piacon tapasztalható áremelkedések pedig a félvezetőipari komponensek beszerzésének összes költségét is legalább 1-2 milliárd dollárral megtolják. A kiadásokat és a várható veszteséget az autógyártók eközben úgy próbálják enyhíteni, hogy termelésüket és stratégiájukat is a jövedelmezőbb járműplatformokra koncentrálják.

Ezzal a járvány nyomán felmerülő új igényekhez és a kereslet változásához is igazodnak, mivel egyre több fogyasztó tér át az elektromos meghajtású, okosabb és valamilyen szintű autonóm technológiákat felvonultató autókra. Ahogy azt a KPMG tanulmánya is világossá teszi, a járműgyártóknak a jövőben érdemes lenne szorosabb kapcsolatot kialakítani az ellátási lánc fontos (akár második vagy harmadik szintű) szereplőivel is: a magasabb szintű átláthatóság segíthet abban, hogy a problémák már csak akkor jelentkezzenek, amikor túl késő érdemi lépéseket tenni a megelőzésükre, és az sem kizárt, hogy a jövőben maguk az autóipari cégek is befektetnek majd a megfelelő csipgyártó képességek felépítésébe.