A mesterséges intelligencia kiszolgálásához hatalmas számítási kapacitás kell. Ha az adatközpontok átállnak az MI-modellek kiszolgálására, az akár az energiaellátás stabilitását is veszélyeztetheti. A Fujitsu ugyanakkor beígért egy olyan csipet, ami ezt az energiaigényt akár 90 százalékkal is csökkenthetné.
A Monaka neven futó csip koncepcióját a Fujitsu már tavaly ősszel ismertette az szuperszámítógép-gyártók legjelentősebb világeseményén, az SC22 konferencián, de a napokban további részleteket is elárult a Handelsblattnak. Például hogy már 2026-ban piacra akarja dobni, és hogy a Monaka lehet az első csip, amit a TSMC már a 2 nanométeres technológiával gyárt.
Sok adat, sok számítás – sok energia
Amióta a ChatGPT berobbantotta az MI-piacot, a big techek (mindenekelőtt az amerikaiak és a kínaiak) elképesztő tempóban fejlesztik saját MI-modelljeikhez (illetve a third-party modellek kiszolgálására) az adatközpontjaikat. A Trendforce szerint például idén 60 százalékot meghaladó mértékben bővülhet ez a piac, de 2024-ben is meg fogja haladni a növekedés az 50 százalékot, és csak utána lassul évi 20-30 százalékra a bővülés tempója.
Ezt még önmagában talán le tudná követni az energetikai infrastruktúra, csakhogy ezzel párhuzamosan gyorsul az elektromobilitás terjedése (a magyar kormány például a közelmúltban jelentette be, hogy 60 milliárd támogatást szán a támogatására). Mindkét iparág képviselői azzal riogatnak, hogy hasonló hiány alakulhat ki elektromos energiából, mint volt egy-két éve a csipekből.
A SoftBank egyik vezetője ősszel egy konferencián arról beszélt, hogy léteznek olyan forgatókönyvek, melyek szerint Japán energiaigénye az MI terjedése miatt 2030-ra a 2020-as szint 260-szorosára nőhet. Ez 60 százalékkal nagyobb energiaigény, mint amivel a japán kormány 2040-re számol. A probléma olyannyira égető, hogy a szuperszámítógép-gyártók idén kiemelten foglalkoztak vele az SC23 konferencián.
De miért épp a Fujitsu?
A japán vállalat nem a semmiből érkezik a félvezetőiparba. Bár ma már megoldásszállítóként pozicionálja magát, sokáig az IBM mellett a legjelentősebb mainframe-szállító volt, és a vállalati laptoppiac fontos szereplőjeként is szerzett hardvergyártási tapasztalat. Ezt jelenleg a szuperszámítógép-építésben kamatoztatja. A Riken kutatóintézettel építették a Fugakut, amely jelenleg a negyedik a Top500 listán, és kvantumszámítógépet is fejlesztenek közösen. Ezekhez a fejlesztésekhez házon belül készülnek a csipek.
A Monaka ARM-alapokon épül, állítólag 144 magja lesz, amiket extrémen kicsi struktúrába sikerült belesűríteni. Ez az egyik forrása a processzor hatékonyságának. A Fujitsu a tervei szerint a 2026 áprilisával kezdődő pénzügyi évében hozná piacra, és egyértelműen az Nvidia kihívójának szánja. Az MI-hez használt GPU-k ugyanis egyelőre nem tudtak megfelelő választ adni az energiahatékonysági problémákra.
Csakhogy az Nvidia GPU-k már elfoglalták az MI-hez épített adatközpontok jelentős részét, ráadásul a cég a CUDA köré kiterjed ökoszisztémát épített, ami folyamatosan terebélyesedik alkalmazásokkal és fejlesztőkkel – utóbbiakat pedig így nehéz lesz átcsábítani a Fujitsu platformjára.
De az is lehet, hogy a Fujitsu csipje nem az adatközpontokban, hanem az éleken (pl. autók, PC-k, mobiltelefonok), alkalmazásspecifikus környezetekben találja meg a helyét. Sokak szerint ugyanis az MI súlypontja lassan áthelyződik a datacenterből az edge-re. Erre utal, hogy egyre többen és többet beszélnek az AI PC-kről, és ebbe az irányba viheti a piacot a fenntarthatóság iránti igény: a Hugging Face és a Carnegie Mellon Egyetem közös kutatása ugyanis kimérte (PDF), hogy a többcélú, generatív architektúrák nagyságrendekkel több energiát fogyasztanak, mint a feladatspecifikus rendszerek.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak