Tegnap hozta nyilvánosságra második negyedéves eredményeit a Magyar Telekom. A cégcsoportnál szinte minden jelentősebb sornál kisebb szám jött össze, mint egy évvel korábban, de az elemzők sem számítottak sokkal jobbra. Az első negyedévben tapasztalt veszteség után most azért legalább némi profit is maradt.

A feladatok nőttek, a bevételek nem

A vállalat eredményei visszaigazolják azt a korábban felismert jelenséget, miszerint hiába nőtt az igény a koronavírus miatt a kommunikációra és az internet még intenzívebb használatára, ebből a telkók egyelőre leginkább megnövekedett terhelést látnak, plusz bevételek viszont alig. A távmunka és az otthoni oktatás által meghatározott második negyedév ennek megfelelően nem is alakult túl fényesen.

A cégcsoport bevételei 157,2 milliárd forintra csökkentek, 2,2 százalékkal rontva a tavalyi teljesítményen. Az előzetes elemzői várakozások alapján azonban éppen csak egy kicsivel többre, 158,2 milliárdra lehetett számítani. Az EBITDA teljesen hasonlóan alakult. Az 56,1 milliárdos tényadat 1,4 százalékkal marad el az egy évvel ezelőttitől, ám egy hajszállal így is meghaladja a szakértők 56 milliárdos előzetes jóslatát.

Van azért olyan terület is, ahol a társaság jelentősebben elmaradt mind a tavaly elért eredményétől, mind az elemzők által elvárt szinttől. A 20,8 milliárd forintos működési eredmény például több mint 16 százalékos éves romlásnak felel meg, miközben a várakozások alapján is ennél azért valamivel többre, 21,4 milliárd lehetett számítani. A most hozott 10,5 milliárdos nettó profit ugyan sokkal jobban mutat, mint az első negyedév 800 milliós mínusza, ám ez így is közel 7 százalékkal marad el a szakértői várakozásoktól, illetve több mint 21 százalékkal a tavalyi eredménytől.

Hullámzó szegmensek

Ami a különböző üzletágak és azon belül az egyes részterületek teljesítményét illeti, igen hullámzó adatokat lehet látni. A mobilos forgalom összességében enyhén, 1,3 százalékkal erősödni tudott. A 86 milliárdos bevétel elsősorban az adatforgalomból származó bevételek 6,5 százalékos élénkülésének köszönhető, de ennél is nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal nőtt a készülékeladások értéke. A túl jó hangulat kialakulásáról a hangalapú kiskereskedelmi bevételek 5,4 százalékos zsugorodása gondoskodott. Ennek ellenére még mindig ez a terület hozza a mobil üzletágon belül a legtöbb pénzt, ezúttal 30,8 milliárdot.

A vezetékes szegmens nagyon hasonló képet mutat. Az 53,1 milliárd forintos forgalom 0,8 százalékos növekedésnek felel meg. Ezen  a területen a tévés és szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételei tudták ellensúlyozni a hangalapú szolgáltatások fokozatos visszaszorulását. Utóbbi ezúttal 3,9 százalékkal hozott kevesebbet a konyhára, és már 10 milliárdot sem ért el a negyedéves forgalom. A szélessávhoz köthető teljesítmény viszont közel 10 százalékkal javulva 15,1 milliárd forintra nőtt. A tévés forgalom is majdnem 7 százalékot tudott erősödni és 13 milliárdot hozott a Telekom konyhájára.

Az időszak egyértelmű "rossz tanulója" megint csak az IT-s és rendszerintegrátori szolgáltatásokat nyújtó ágazat lett. A szegmens bevételei hatalmasat, 22 százalékot zuhantak az egy évvel ezelőtt elért forgalomhoz képest. A menedzsment mindezt azzal igyekszik indokolni, hogy a hazai állami szféra és a vállalati szektor egyaránt visszavett a projektekből a világjárvány hatására.

A vezetés az optikai hálózat fejlesztésének felgyorsításáról is döntött, amivel a szélessávú lefedettséget szertnék javítani. Ennek következtében az idei beruházások a korábbi elvárásokhoz képest valamennyivel nőni fognak. Az éves forgalomcél 2020-ra és jövőre is nagyjából a korábban kommunikált szinten maradt, a szabad cash flow viszont a korábban várt 5 százalékos növekedés helyett idén hozzávetőleg változatlan maradhat.