A lakóhely-elhagyási korlátozások, az iskolabezárások és a távmunka nyomán világszerte felfutott az internetes adatforgalom, ezzel párhuzamosan pedig a különféle online termékek népszerűsége is növekszik az ételrendeléstől a cloud alapú szolgáltatásokon át a digitális játékokig. Az internetszolgáltatók részvényeinek árfolyama ennek ellenére sem rakétázik, sőt az általános tőzsdei lejtmenet közepette még csak nem is tartozik a legkisebb visszaesést produkáló iparágak közé. A Reuters friss összeállítása szerint az operátorok Európában, Ázsiában, Amerikában vagy Afrikában is alulteljesítenek azokhoz a nagy netes forgalmat generáló üzletekhez képest, amelyek éppen az ő hálózataikon hasítanak.

A hírügynökség beszámolójából kiderül, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó MSCI index 13 százalékkal gyengült az év eleje óta, szemben mondjuk az egészségipar 6, a technológiai vállalatok 8 vagy a fogyasztási cikkek 10 százalékával. Igaz, hogy ez még mindig kedvezőbb, mint ahogy a fejlett piacokat leíró, 23 ország több mint 1600 társaságának teljesítményéből összeállított MSCI World index alakuása, de az elemzők szerint jól mutatja, hogy a távközlési cégek milyen kedvezőtlen piaci folyamatokkal szembesülnek – annak ellenére, hogy szolgáltatásaikra nagyobb szükség van, mint valaha.

A nagy forgalom most még inkább csak kiadásokkal jár

A riportból kiderül, hogy a telkóknak egyelőre csak extra terheket és kényszerű befektetéseket hozott az üzleti folyamatok vagy a szórakoztatóipar fokozottabb elmozdulása az online csatornák felé, de a meglévő díjstruktúra mellett a növekvő igényeket nem sikerül egyhamar monetizálni. Ezzel párhuzamosan az emberek kevesebbet utaznak, ami a Juniper Research becslése alapján globálisan 25 milliárd dolláros bevételkiesést jelent a máskor megbízható forrásnak számító roamingdíjak elmaradásával. Ugyanilyen nagy kérdés a munkanélküliség alakulása a járvány alatt és azt követően, mert bezártság ide vagy oda, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drága előfizetések fenntartását.

A Reuters által megszólaltatott elemzők a fenti kihívások mellett arra vezetik vissza a részvényárfolyamok csökkenését, hogy az osztalékfizetés tekintetében hosszú ideje nyomás alatt lévő társaságok egész biztosan elhalasztják vagy csökkentik az ilyen kiadásokat. A folyamatokat jól érzékelteti, hogy a világ második legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Vodafone a múlt hónapban az adatforgalmazás 50 százalékos emelkedéséről számolt be, miközben a cég papírjai már 23 százalékkal gyengébben szerepelnek a londoni FTSE indexben a januári szinthez viszonyítva. Sokkal jobban persze senkinek sem megy: az AT&T például 21 százalékos, a Telefonica pedig 30 százalékos mínuszban van.

A jelentésben felvázolt, baljóslatú körülmények mellett azért a hosszabb távú kilátások között megemlítik az adatforgalom iránti kereslet folyamatos növkedését, ami a járvány elvonultával is folyamatos lesz az alaptevékenyégek – a mobil és vezetékes internetszolgáltatás – területén. Ezen felül az egyik nyilatkozó kiemeli, hogy a távközlési szolgáltatók imázsa és megbecsültsége mindenképpen erősödik a vészhelyzetben. Nem csak az válik ugyanis világossá, hogy milyen fontosak ezek a szolgáltatások, de az operátorok egyelőre a különleges terhelések közepette is helytállnak, és a legtöbb helyen olyan hozzájárulásokat is tesznek a jelenlegi válságos helyzetben, mint amilyen az ingyenes adatcsomagok kiosztása vagy a késedelmes fizetések és a késedelmi díjak nagyvonalú kezelése.