Megrekedhet, de legalábbis erőteljesen lassulhat a kínai technológiai ipar fejlődése, ha maradnak az amerikai szankciók. A Nikkei által megkérdezett gyártóberendezéseket szállító kínai vállalatok meglepő nyíltsággal beszéltek a kilátásokról.

Amikor a Trump-kormányzat kereskedelmi szankciókat vezetett be kínai techvállalatokkal, mindenekelőtt a Huawei-jel szemben, voltak olyan prognózisok is, hogy az érintett vállalatok előremenekülnek, és rövid idő alatt felfuttatják, felgyorsítják a saját csipgyártás. Ennek elvi lehetősége megvolt, de már akkor is hiányoztak a korszerű gyártóberendezések. A hét legnagyobb kínai gyártó jó esetben a 14–28 nm-es csíkszélességig jutott, de vannak még régebbi gyártástechnológiát szállító vállalatok is.

Kellenek a külföldi alkatrészek

A Nikkeinek válaszoló hét vállalat nem kertelt: az USA szankciói miatt nem jutnak sem alkatrészekhez, sem alapanyagokhoz, hogy gyorsítsák a technológiaváltást. A pótlásukra használt, hazai forrásból származó összetevőkkel viszont nagyon lecsökkent a hatékonyságuk.

A legkritikusabb problémát a fotolitográfiai berendezések jelentik. Az egyik legfontosabb gyártó, a sanghaji Micro Electronics Equipment egyik mérnöke azt állította a Nikkeinek, hogy a 90 nm berendezéseik jól működnek, de a 28 és 14 nm-es gyártásban használható modelljeik még tökéletesítésre szorulnak. Ezzel szemben a világ legnagyobb gyártója, a holland ASML már olyan fotolitográfiai gépeket szállít, melyeket akár 3 és 2 nm-es termékekhez is lehet használni.

Jelenleg a legfejlettebb gyártástechnológiához gépeket szállító AMEC (Advanced Micro-Fabrication Equipment) például ugyan képes 5 nm-es gyártóeszközöket szállítani (a Nikkeinek válaszoló cégek közül egyedüliként), de a kapacitásának zömét a 14 és 28 nm-es gépek adják. Egy pekingi vállalat pedig még ennél is régebbi technológiát szállít (40 nm), de mint a gyártó egyik képviselője mondta, ezekre is nagyon nagy az igény, tekintve hogy kormányzati cél a belföldi félvezetőgyártás arányának növelése.

A gyártók zöme eddig a 14 nm-ig jutott, de mint a gazdasági portálnak az egyik cégvezető mondta, mikrocsipek nem csak mobilokba kellenek, azaz a kínai gazdaságban még a 120 nm-es technológiával gyártott félvezetőkre is óriási az igény. Mindazonáltal a 14 és 28 nm technológia sem problémamentes. A legnagyobb kínai félvezetőgyártó, az SMIC (Semiconductor Manufacturing International Co.) által tavaly a második negyedévben értékesített csipek közel 15 százaléka 14-28 nm-es technológiával készült, a negyedik negyedévben a berendezésellátási problémák miatt ezek aránya 5 százalékra csökkent.

Ennek megoldása, illetve továbblépés azonban külföldi technológia híján lassú lesz. Egyes gyártók ezért saját fejlesztőbázist építenek, hogy a hiányt áthidalják. Helyzetüket külön nehezíti, hogy a csiphiány globális probléma, aminek hatására a legnagyobb gazdaságok is inkább saját ellátásukra koncentrálnak rövid és hosszú távon egyaránt.

Fényévekre a kitűzött céltól

Az IC Insights amerikai kutatócég januári előrejelzése szerint 2025-re Kína félvezetőigényének kevesebb mint ötödét tudja belső forrásokból biztosítani, ráadásul ennek felét nem is hazai, hanem tajvani és dél-koreai gyártók kínai üzemei állítják elő.  (Az külön érdekes, hogy a kutatócég tavaly 2024-re még közel 21 százalékos arányt jósolt.)

Mint a Nikkei megjegyzi, a pekingi kormány mostanság ritkán emlegeti a Made in China 2025 egyik fő célkitűzését, amely az évtized közepére azt tűzte ki, hogy az országnak 70 százalékban belső gyártásból kell biztosítania a félvezető-szükségletét. A 2015-ben meghirdetett gazdaságfejlesztési terv idején is a kínai gazdaság félvezető-igényének 15 százalékát fedezte a belső gyártás. Az azóta elégetett pénzekhez képest valóban nem tekinthető jelentősnek a pár százalékos növekedés. Így különösen érthető, hogy Hszi Csin-Ping elnök miért hallgat a kínai félvezetőipar sikereiről.