Először sikerült malware-t bejuttatni a DNS rétegeibe, amivel ismét tovább léphettünk a szerves és a mesterséges anyagok kombinálásának útján. Egyben úgy tűnik, felpörgött sejtszintű újraprogramozásunk, hiszen alig egy hete számoltak be a génszerkesztés egy újabb mérföldkövéről.

Adattárolás a DNS-ben

Augusztus elején jelentették be a kutatók, hogy lehetővé vált az emberi génszerkesztés, az úgynevezett CRISPR technika révén a már születéskor jelen levő, genetikai alapú betegségek várhatóan a jövőben eltüntethetők lesznek az emberekből. Erre tromfolt aztán rá a Washingtoni Egyetem, melynek kutatócsoportja képes volt egy számítógép feltörésére azzal a kóddal, melyet egy szintetizált DNS-rétegbe írtak bele korábban.

Noha maga a tanulmány nagyon is komoly alapokon nyugszik, a kutatók ezzel a széles közönség számára jobban érthető, figyelemfelkeltőbb húzással a DNS-szekvenálással kapcsolatos fejlődésre igyekeztek felhívni a figyelmet. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, ami minden élő szervezet működésének alapprogramját adja. A DNS-szekvencia meghatározása tehát alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében.

Nem ez az első alkalom, hogy felmerül a DNS tárolóként való felhasználásának lehetősége. Amint arról tavaly beszámoltunk, a Microsoft - a Washingtoni Egyetemmel együttműködésben - lát fantáziát a DNS-alapú adattárolásban. A molekuláris szintű DNS-szálak módosításával, szintetikus DNS előállításával 200 MB-nyi adat tárolásáról számolhattak be 2016-ban a projekt kapcsán.

Habár ez nem tűnik nagy előrelépésnek a mai, több gigabyte-os pendrive-ok korában, mindjárt másképp fest az összkép, ha eláruljuk, hogy ennyi adat tárolását egy tollhegynyinél is kisebb területen oldották meg. Továbbfejlődésével akár komplett filmek is elférhetnek egészen parányi helyeken.

Aktualizálni kellene a törvényeket

Nem arról van szó tehát, hogy a DNS feltörésével és megváltoztatásával az emberekből valamilyen egyedi fajt hoznának létre. Sokkal inkább arról, hogy maga az ember válik adathordozóvá, olyan eszközzé, amit a legszigorúbb védelmi rendszerek sem tudnak kitiltani – ellentétben a telefonokkal, pendrive-okkal. Ha ezt a beavatkozást, a szintetikus DNS humán felhasználását már viszonylag egyszerű elérni, akkor itt az ideje foglalkozni vele, vélték a kutatók.

Éppen ezért tanulmányuk egyfajta figyelemfelkeltő szerepet szolgál. Ugyan jelenleg nincsen tudomásunk arról, hogy bárki is támadást intézne DNS-szekvenálás vagy egyéb elemző programok révén, de a washingtoniak állítása szerint pont ezért kell fókuszba emelni a témát. Addigra, mire ez a jelenség akár valós veszélyt is hordozhat, már készen kellene állni annak kezelésére. Megelőzendő például az olyan kifogásokat a bíróságokon, melyek a vádlott kezének meghackelése révén igyekezné felmenteni a gyanúsítottat.

A kutatók szerint át kell nézni a jelenleg hatályban levő szintetikus DNS-re vonatkozó állami szabályozást és az egészségügyi adatok felhasználásának biztonságával kapcsolatos szövetségi rendelkezéseket. Ezt egyébként itthon sem ártana megtenni, bár az 1998-ban hatályba lépett, géntechnológiát szabályozó törvényt 2015-ben az azóta eltelt idő változásait figyelembe véve módosították. Ez azonban nem rendelkezik a szintetikus DNS emberi szervezetben való felhasználásának szabályozásáról.