Az Egyesült Királyságban bejegyzett Initiative for Interstellar Studies (i4is) non-profit szervezet több mint 10 éve dolgozik a csillagközi utazás kihívásainak kutatásán, ami fizikai értelemben már ma is megvalósíthatónak tűnik, de azon túl is rengeteg mindent kellene hozzá megoldani, hogy a távoli jövőben esély nyíljon az ilyen vállalkozások sikerére. Ilyen természetesen az emberi életet fenntartása, hiszen a kozmikus sugárzás elleni védelem vagy az űrben töltött idő egészségügyi hatásai még egy Mars-utazás esetében sem triviálisak, de a problémák sora egészen az olyan kérdésekig terjed, mint hogy az űrben született generációktól (akik nyilván nem önként jelentkeztek a feladatra) hogyan várható el a küldetések továbbvitele.

Az i4is nemrég a Project Hyperion nevű kezdeményezésének keretei között írt ki 10 ezer dolláros pályázatot egy csillagközi utazásra képes generációs hajó elgondolására, ami akár évszázadokon keresztül is képes lenne embereket szállítani a csillagközi térben. Mivel a fénysebességgel való utazás nem opció, a tudósok szerint az exobolygókat ilyen űrhajókkal lehetne megközelíteni, a verseny pedig egy olyan koncepció kidolgozásáról szól, ami jelen és a közeljövő technológiáira támaszkodik. Ahogy az Universe Today beszámolójából kiderül, a mostani meghajtásokkal több mint ezer évig tartana eljutni a legközelebbi csillagrendszerhez, amit még a futurisztikus elképzelések is legfeljebb 100 év alá szorítanának le.

Bőven lesz agyalnivalójuk

A szóban forgó rendszer, a Proxima Centauri ráadásul nem is tűnik lakhatónak, így a generációs hajókat tényleg hosszú időre – az aktuális pályázatban legalább 250 évre – kell berendezni. Ehhez a szervezők szerint már nemcsak a csillagközi meghajtás és a szerkezeti tervezés problémáinak vizsgálatára lesz szükség, hanem fel kell tárni az alkalmazott technológiák és az "erősen erőforrás-korlátozott társadalom dinamikája közötti összetett kölcsönhatásokat" is. A konstrukciót ahhoz hasonlították a csillagközi szondákhoz képest, mintha egy drón és egy óceánjáró összevetéséről lenne szó, és jóllehet az egész még nem több gondolatkísérletnél, hasznos lehet a Földön tapasztalt egzisztenciális fenyegetések kezelésében is.

A szervezőbizottság egyik tagja arról beszélt a lapnak, hogy a gondolkodás ilyen irányú kiterjesztése értékes betekintést nyújthat abba, ahogy innovatív megközelítéssel a "Föld űrhajón" is javíthatnánk az életünkön. Ezt kívülállóként persze még a generációs űrhajók témájánál is nehezebb értelmezni, de az kétségtelen, hogy a tudósok az érdekes feladványok sorát vizsgálhatják a verseny kapcsán. Egy néhány évvel ezelőtt közölt tanulmány például azt vetette fel, hogy ha a hajón és a Földön beszélt nyelvek tíz generáció során egymástól függetlenül fejlődnek, akkor az a tapasztalatok szerint egyre jobban nehezítheti majd a kommunikációt – különösen úgy, hogy ennyi idő alatt az űrhajón új fogalmak és társadalmi kérdések is megjelennek.