Idén összesen 121 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre az Oktatási Hivatal adatai szerint, ami enyhe csökkenés a múlt évhez képest (126 500 jelentkező). 67 százalékuk alapképzésre – de hozzájuk sorolhatjuk azt a 10 százalékot is, akik osztatlan szakokra jelentkeztek –, minden ötödik pedig mesterképzésre. A jelentkezők 3 százaléka valamilyen felsőoktatási szakképzést célzott meg.

A tizenöt legnépszerűbb szak közé idén két informatikai képzés került. Továbbra is mindent ver a menedzserképzés (gazdálkodás és menedzsment, 6 801 jelentkező), de népszerű a pszichológia (4 948) és a jogászképzés (4 178). Mérnökinformatikusnak 3 271-en jelentkeztek, amivel ez lett a 6. legnépszerűbb szak, míg programtervező informatikus szakokra 2286-an adták be a jelentkezésüket, ami 13. helyet jelenti a népszerűségi rangsorban.

A magyar felsőoktatási intézmények összesen 59 szakon hirdettek államilag finanszírozott nappali alapképzést, amire összesen 16 372 jelentkezés érkezett, derül ki a Felvi.hu által közzétett adatokból. Ha azonban csak az első helyen (azaz elődleges célpontként) megjelölt intézményeket nézzük, egyből közel harmadára, 5 194-re csökken a jelentkezések száma.

A legnépszerűbb célpontok

Országszerte volt több képzés is volt, amit egyetlen jelentkező sem jelölt meg első helyen, azaz legfeljebb akkor venne részt rajta, ha az elsődlegesen megcélzott intézménybe-képzésre nem nyer felvételt. Ezek között nem csak olyan, az informatikai képzésekre legfeljebb néhány éve rácsatlakozó képzési helyek szerepelnek, mint a semmiből (pontosabban a Sárospataki Commenius Campus, azaz tanítóképző főiskola alapjain) milliárdokért felállított Tokaj-Hegyalja Egyetem, amelynek nyolcféle programtervező informatikus képzésére (beleértve az esti, a levelezős és a távoktatásos, valamint költségtérítéses képzéseket is) 168 jelentkezést adtak be, de csak 45-en jelölték meg ezek valamelyikét első helyen. Az egyetem nappalis, költségtérítéses képzésére például senki sem jelentkezett.

A problémával azonban a patinásabb intézményeknek is szembe kellett nézniük: Budapesten például 17, Debrecenben 4, míg a Szegeden 8 olyan képzést indítottak, amelyet egy jelentkező sem célzott meg közvetlenül.

Az adatokból az is kirajzolódik, hogy továbbra is erős az ipar elszívó hatása. Olyan, általában magas presztízsűnek értékelt mesterképzésekre sem jelentkezett első helyen senki, mint a BME vagy a Corvinus és a Debreceni Egyetem gazdaságinformatikus mesterszakja vagy az ELTE adattudomány szakja. A BME és a Corvinus amúgy még szerencsésnek mondhatja magát, előbbire összesen 8, utóbbira pedig 10, az alapképzést már elvégző hallgató adta be jelentkezését.

Összesen 8 olyan MSc képzés indult, amelyre senki sem jelentkezett. Ilyen többek között az ELTE-n a programtervező informatikus, a Miskolci Egyetemen a mérnökinformatikus, a Pannon Egyetemen meghirdetett adattudomány, valamint Szegeden és Pécsen a gazdaságinformatikus mesterszak.
 

Ha az összes jelentkező számát nézzük, akkor a BME mérnökinformatikus képzése a legnépszerűbb 1684 jelentkezővel, a második az Óbudai Egyetem, ahol 1598-an lennének mérnökinformatikusok. A harmadik helyre az ELTE futott be: programtervező informatikus szakára 1511-en jelentkeztek. Fontos tisztázni, a jelentkezők száma nem egyenesen arányos a népszerűséggel, a felvételizők ugyanis a bejutás valószínűségét is mérlegelik az egyetemek kiválasztásakor, illetve sorrendjük meghatározásakor. Így ahol sok embert képeznek – ilyen például a BME, az ELTE, a Debreceni Egyetem vagy a Szegedi Egyetem is –, általában a jelentkező száma is magasabb.

A képet tovább árnyalja, ha csak az első helyen megjelölt képzéseket nézzük. Bár ott a fenti három képzés vezeti a népszerűségi rangsor, változik a sorrend, és a különbségek is látványosabbak: a BME képzésére 714-en, az ELTE-ére 681-en, míg az Óbudai Egyetemére 551-en vágynak a legjobban. Utóbbi egyetem győri képzése produkálta egyébként az egyik legnagyobb különbséget az összes és az első helyes jelentkezések között is: a költségtérítéses nappali alapképzésre 530-an jelentkeztek, de csupán 5 felvételiző jelölte meg az első helyen. Az államilag finanszírozott képzéseknél jellemzően 3-4-szeres különbség volt a jellemző, de például a Pannon Egyetem nappali mérnökinformatikus képzésénél 219 jelentkezőből csak 33 az első helyes, míg a Milton Friedman Egyetemen gazdaságinformatikus képzésénél 130/14 az arány.

A három legnépszerűtlenebb képzés (amit a legkevesebben jelöltek meg első helyen) a BME Balatonfüreden indított üzemmérnök-informatikus képzése (nappali, államilag finanszírozott), melyet a jelentkezők egyike sem jelölt az első helyen, valamint a Nyíregyházi Egyetem programtervező informatikus képzése (13/2) és Óbudai Egyetem salgótarjáni mérnökinformatikus képzése (20/2).

Ponthatárok: nem csak a presztízs számít

Az alábbiakban néhány érdekesebb adatot emelünk ki a Felvi.hu statisztikáiból az államilag finanszírozott nappali alapképzésekből. Néhány népszerűbb szak adatait pedig az alábbi grafikonon jelenítettük meg.

Ahogy a jelentkezők számánál, itt is érdemes valamit leszögezni: a ponthatár csak részben tükrözi az adott képzés presztízsét. A Corvinus például már évek óta büszkélkedhet azzal, hogy a legmagasabb ponthatárt szabhatja meg gazdaságinformatikus szakán. Ez azonban csak részben a jelentkezők sokaságának és legalább ennyire a keret szűkösségének köszönhető. Tavalyhoz képest egyébként alacsonyabb a bejutási küszöb: 440 pont.

Ha valaki mérnökinformatikusnak jelentkezett, akkor az Óbudai Egyetem budapesti képzésére kellett a legtöbb pontot összegyűjtenie: 382-t. A BME 340 pontban, míg Pázmány Péter Katolikus Egyetem 331 pontban húzta meg a bejutási határt. Ezzel szemben a Gábor Dénes Egyetemre 186 ponttal, Nyíregyházára pedig 206 ponttal is be lehetett kerülni.

Programtervező informatikus szakra most a Nyíregyházi Egyetem húzta meg legmagasabban a határt: angol nyelvű képzésére 393 ponttal lehetett bekerülni. A Széchenyi István Egyetemen 370, míg az ELTE-n 365 pont kellett.

Ha valaki gyenge eredményekkel is biztosra akart menni, jó eséllyel pályázhatott Tokajba, ahová 201 pont volt a határ, amelynél a második legalacsonyabb is több mint 40 ponttal magasabb (Pannon Egyetemen: 242). Érdekes módon a Nyíregyházi Egyetem ebben a versenyszámban is "jeleskedett": a magyar nyelvű programtervező informatikus képzésére már 248-tól be lehetett kerülni.

Az érzékelhető, hogy a ponthatárok tavalyhoz képest lejjebb mentek. Erre több tényező is hatással lehetett: az egyetemek ma már sok mindenben, például a felvételi ponthatárokban is önállóan döntenek, az alapítványi egyetemek finanszírozása erősen függ is a ponthatárokkal befolyásolható hallgatói létszámtól. Az pedig a Felvi.hu statisztikáiból szintén kiolvasható, hogy némileg visszafogottabb lett a szigorúan informatikai pályák iránti érdeklődés a továbbtanulni szándékozók körében.