A héten eldőlt, a felsőoktatásba jelentkezők közül ki örülhet. A Felvi.hu adatai szerint idén összesen 126 500-an jelentkeztek felsőoktatási intézménybe alap- és mesterképzésre. Ez az elmúlt két évhez képest jelentős bővülés: tavaly 99 ezer, 2021-ben pedig 102 ezer volt a jelentkezők száma.

A képzési területek népszerűségi rangsora nem változott, továbbra is a gazdasági képzésekre jelentkeznek a legtöbben (idén több mint 33 ezren), majd – jelentős leszakadással – a bölcsészettudományok (21 500 jelentkező) és a műszaki képzések (19 200) következnek. Az informatikai képzések – ahogy eddig is – a középmezőnyt erősítik, fej-fej mellett az orvostudományokkal (13 700, illetve 13 800  jelentkező).

Azok száma értelemszerűen kisebb, akik első helyen jelölték meg ezeket a szakirányokat. Az informatikai szakokra jelentkezőknek mintegy negyede számára jelentene ez a képzési irány menekülőutat vagy átmeneti megoldást, első helyen 10 500-an jelöltek meg valamilyen informatikai képzést. (Tavaly a 11 800 jelentkezőből 8400-nak volt az az elsődleges célja, hogy informatikus legyen.)

Idén is BCE a legmenőbb "informatikai" egyetem

A terjedelmi korlátok miatt nincs módunk arra, hogy minden képzési helyre és szakra kiterjedő összehasonlítást végezzünk. Ezért kiválasztottunk néhány fontosabb vidéki és fővárosi képzési helyet, illetve nagyobb tömegeket vonzó szakirányt. Az egyszerűség (és magyar informatikai képzés azon rákfenéje miatt, hogy a munkaerőhiányos piac már alapképzés után elszívja a kezdő szakembereket az egyetemekről) csak a nappali, államilag támogatott alapképzésekre koncentráltunk. (Aki szeret adatokkal bíbelődni, lapozzon a Felvi.hu statisztikai oldalára, ahol sok információt idősoros bontásban is megtalál.)

Tíz év távlatából jól látszik (lásd a lenti ábrát), hogy a pontokban mért bejutási küszöb folyamatosan emelkedett. 2014-ben a grafikonban szereplő képzéseknél átlagosan 312 pont jelentette a biztos bejutást, idén viszont már 370 pont volt a nyolc képzés átlaga.

Arról, hogy az egyes képzési helyeknek milyen a szakmai megítélése a jelentkezők körében, nincsenek egzakt információk. Az mindenesetre árulkodó lehet, ha a jelentkezők és az adott szakot első helyen megjelölők száma között túlságosan nagy a különbség. Az első helyen jelentkező száma egyébként szinte sehol nem éri el az összes jelentkező felét. Kivétel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának (ELTE-IK) programtervező szaka, ahol az összes jelentkező 53 százaléka ezt a szakot célozta meg első helyen. Érdekes módon még Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdaságinformatikus képzése is gyengébb arányt produkál (636/267), pedig a szak népszerű, és évek óta csak kiemelkedő eredménnyel lehet bekerülni. A vizsgált szakok közül a legrosszabb arányt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának (SZTE-TIK) mérnökinformatikus képzése mutatja, amit csak a jelentkezők ötöde jelölt meg első helyen (510/103).

A bejutáshoz szükséges pontszám alapján felállítható rangsor csak néhány helyen változott az elmúlt évtizedben. A BCE elsőbbségét egyetlen egyetem sem veszélyeztette. A második-harmadik helyen azonban 2020-ban történt egy fontos váltás: az ELTE-IK programtervező szakára azóta lehet magasabb pontszámmal bekerülni, mint a BME VIK-re mérnökinformatikusnak. Ha a tíz év átlagát nézzük, egyelőre a BME VIK vezet 384 pontos átlaggal, az ELTE átlaga 376 pont. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ELTE-n nincs mérnökinformatikus, a BME-n pedig programtervező képzés.

Negatív irányba lóg ki a sorból az SZTE-TIK mérnökinformatikus és programtervező informatikus képzése: 2014-ben előbbihez 278, utóbbihoz mindössze 264 pontot kellett összegyűjtenie a jelentkezőnek. Míg a többi vizsgált intézményben az évtized alatt jelentősen megemelkedett a bejutási küszöb, Szegeden idén is be lehetett jutni 282 (tíz éves átlag 282), illetve 280 ponttal (tíz éves átlag 281) a két szakra.

Három egyetemen viszont látványosan nőttek a ponthatárok, különösen 2019-2020 után. A Debreceni Egyetem Informatikai Karának programtervező szakára 2020-ban 323 ponttal lehetett bekerülni, idén viszont már 389 pontra volt szükség. Kisebb mértékben, de az egyetem mérnökinformatikus képzésénél is emelkedett a küszöb.

Szétválik az informatikai menedzsment és a szakma?

Azt, hogy szükség van olyan szakemberekre, akik üzleti területen is képzettek, már rég felismerték. Ennek ellenére a gazdaságinformatikus képzésre sokan afféle "futottak még" szakként tekintenek a hardcore informatikai képzésekhez képest. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg az alapvetően gazdasági képzésekre fókuszáló BCE képzésére a legkeresettebb informatikus szakokhoz képest is csak extrém magas pontszámmal lehetett bekerülni, más egyetemek hasonló szakán még a 300 pont feletti határ is ritka, sőt egyes államilag finanszírozott nappali képzésekre 200 pont alatti eredménnyel is be lehet jutni (Dunaújvárosi Egyetem: 182, Gábor Dénes Főiskola: 152).

Aki mérnökinformatikus szeretne lenni, legkönnyebben a Dunaújvárosi Egyetemen juthatott be ilyen képzésre (180 pont), vagy ha a fővárosban szeretett volna tanulni, a Gábor Dénes Főiskola volt a szinte biztos nyerő választás (182 pont). A legmagasabb pontszámot ezen a szakon egyébként nem a BME-VIK kérte: az Óbudai Egyetem salgótarjáni karára ugyanis 428 ponttal (!) lehetett bejutni, ha valaki ott szeretett volna nappalis hallgatóként közpénzen okosodni.

Egyre több egyetemen folyik üzemmérnök-informatikus képzés. Azok, akik ezt a gyakorlatorinteáltabb szakot választották, a legkönnyebben a Neumann János Egyetem Műszaki és Informatikai Karára juthattak be (230 pont). A legmagasabban pedig a budai Egyetem Neumann János Informatikai Kara húzta meg a ponthatárt (336 pont).