Tegnap este kihirdették az egyetemi felvételik ponthatárait. Bár összességében valamivel kevesebben jelentkeztek a felsőfokú képzésekre, mint tavaly (mintegy 99 ezren az előző évi közel 102 ezerrel szemben), bizonyos szakok, köztük az informatikai képzések iránt nem csökkent az érdeklődés. A szeptemberben induló képzésekre (alap és mester) 11.800-an jelentkeztek, és 8400 jelentkezőnek egy ilyen szak volt az első számú célpontja.
A képzési területek népszerűségi rangsora sem változott az elmúlt évekhez képest. Továbbra is a gazdasági képzések vezetnek 28.600 jelentkezővel (tavaly a jelentkezők száma meghaladta a 29 ezret). A második helyre a bölcsészettudományok futottak be 17.400 jelentkezővel (szemben a tavalyi 17.600-zal), a műszaki tudományok 14.100 embert vonzottak (tavaly 14 ezret), a pedagógus szakok iránt viszont látványosan megcsappant az érdeklődés: 12 ezren adták be ilyen szakra a jelentkezésüket, míg tavaly 13.100-an gondolták, hogy van potenciál a pedagógusi hivatásban. Társadalomtudományi szakokra 11.800-an jelentkeztek (tavaly 12 ezren).
Az informatika idén is az orvos- és egészségtudomány képzésekkel vívott szoros népszerűségi versenyt: utóbbi képzésekre 10.800-an jelentkeztek az előző évi 11 ezret követően.
Egyre több kell az informatikához
Terjedelmi okokból nincs lehetőségünk átfogóan bemutatni, hogyan alakult a hazai informatikai felsőoktatásban a bejutási küszöb. Ezért az összehasonlíthatóság miatt visszanyúltunk múlt évi merítésünkhöz, amelybe vidéki és fővárosi képzési helyeket, illetve jellemző, nagyobb tömegeket vonzó szakirányokat válogattunk be. A lentebb látható interaktív grafikonhoz csak a nappali, államilag támogatott (vagy ösztöndíjas, pl. a modellváltott Corvinuson) és magyar nyelvű alapképzésekre vonatkozó adatokat használtuk. A teljes képhez érdemes átböngészni az Oktatási Hivatal Felvi.hu oldalán elérhető, képzési helyekre, szintekre, munkarendre és finanszírozási formára lebontott statisztikáit.
A rangsor alapján látszik: idén (is) a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) volt a legmenőbb: a tíz legmagasabb ponthatárú szakból hármat ott hirdettek meg (angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás: 478 pont – ez volt idén a csúcspontszám –, nemzetközi tanulmányok: 477 pont, angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment: 466 pont). Az ELTE jogászképzésére 475 ponttal lehetett bejutni, és érdekes, hogy a Semmelweis Egyetem önköltséges gyógyszerész képzésére is legalább 471 pont kellett.
Ezt a szintet csak a gazdaságinformatikus képzés tudta megközelíteni. Pontosabban a BCE gazdaságinformatikus képzése: a nappali finanszírozott képzéshez 446 pont kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek. Más egyetemeken hasonló szakán viszont még a 300 pont feletti határ is ritka volt: szinte üdítő kivétel a Soproni Egyetem 325 pontja vagy a Pécsi Tudományegyetem 316 pontja. Érdekesség, hogy Budapesti Gazdasági Egyetem levelező gazdaságinformatikus-képzéséhez legalább 371 pontra volt szükség.
Ami az informatikusmérnök képzéseket illeti, a ponthatárok alapján idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a legmagasabb a ponthatár. A Villamosmérnöki és Informatikai Karon induló szakra 390 ponttal lehetett bejutni. Ehhez legközelebb az Óbudai Egyetem (368 pont, valamint annak angol nyelvű képzése: 360 pont) és a Nyíregyházi Egyetem (358 pont) került. (Itt jegyezzük meg, hogy a BME speciális üzemmérnök-informatikus szakára idén 330 ponttal lehetett bekerülni.)
Kiemelkedően magas volt a bejutási küszöb az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) programtervező informatikus szakán: 428 pont. A Debreceni Egyetemre viszont 366 pont is elég volt. Érdekesség, hogy a most induló Tokaj-Hegyalja Egyetem szintén hirdetett programtervező informatikus képzést: a nappali államilag támogatott alapképzésre 320 ponttal lehetett bejutni. Az egyetemet egyelőre nem rohanták meg, mindösszesen 53-an jelentkeztek a szakra, közülük 10-en jelölték meg első helyen. (A közelmúltban gründolt egyetem fő profilja persze nem ez, hanem a például a szőlész-borász képzés, amire 142-en jelentkeztek, 39-en első helyen).
BME és ELTE a legnagyobb képzési központok
Ami az informatikai képzéseket (és határterületeit) illeti, a két legfontosabb központnak a BME-t és ez ELTE-t tartják a jelentkezők. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának informatikai képzéseire összesen 3138-an adták be a jelentkezésüket (alap és mesterképzés, minden képzési forma és helyszín), 1058-an első helyen. A kar egyedisége viszont, hogy igyekszik a villamosmérnöki és az informatikai szakirányt integrálni.
Az ELTE Informatikai Karát összesen 2605-en tartották vonzónak, 1553-an pedig a legvonzóbbnak, azaz első helyen jelölték meg. Közel azonos a súlya a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának: az informatikai szakokra 2567-en jelentkeztek, 843-an az első helyen. Fontos képzési hely az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kara (2130/784 jelentkező), valamint a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (1964/967) is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak