Idén a 118 ezer egyetemre jelentkezőből (alapszak, bármilyen képzési forma) közel 11 ezren választottak valamilyen informatikai szakot. Közülük 8400-an jelölték meg első helyen ezt a szakirányt, és közel tízezren államilag finanszírozott képzésben szeretnének részesülni, derül ki a Felvi.hu összesítéséből.

A képzési területek rangsorát, ahogy 2020-ban, továbbra is a gazdasági képzések vezetik. Gazdaságtudományi szakra összesen több mint 29 ezren jelentkeztek (tavaly 20 ezren). Ezt követi népszerűségben a bölcsészettudomány (17 600 jelentkező), a műszaki tudományok (14 ezer), a pedagógus szakok (13 100), illetve a társadalomtudományi szakok (12 ezer). Csak utánuk jön fej-fej mellett az orvos- és egészségtudomány és az informatika (11 ezer).

Ami az informatikai szakirányon belül az egyes szakok rangsorát illeti, abban a mérnökinformatikus szak vezet, melyre közel ötezren adták be a jelentkezésüket.

Szemmel látható a ponthatár emelkedése

Csütörtökön az Oktatási Hivatal közzétette a felvételi ponthatárokat is, így ma már minden jelentkező tudja, megkezdheti-e szeptembertől egyetemi tanulmányait. A Felvi.hu-n közölt ponthatárok szerint minden egyetemen magasabb a bejutási küszöb, mint egy éve. Pár ponttal kevesebb kellett ahhoz, hogy valaki a Szegedi Egyetem Természettudományi Karán  programtervezőnek tanuljon, illetve jelentősen, 40 ponttal csökkent a ponthatár az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán, amelyre tavaly még 320 ponttal lehetett bejutni. Ugyanakkor ennek a szaknak az angol nyelvű nappali, államilag finanszírozott változatára már jóval magasabb volt a küszöb (350 pont).

Így a vizsgált nyolc szakot tekintve (lásd a grafikont) átlagosan 7,1 ponttal kellett idén többet gyűjteniük a jelentkezőknek, mint egy éve. Ha az Óbudai Egyetem szélsőséges visszaesését figyelmen kívül hagyjuk, akkor viszont már 13,9 pontra nő az átlagos különbség.

A legnépszerűbb informatikai kar címért az ELTE Informatikai Kara és a BME Villamosmérnöki és Informatika Kara versenyez. Az ELTE-n induló programtervező informatikus szak államilag finanszírozott nappali alapképzésére (budapesti kampusz) több mint 1700-an jelentkeztek, és további több mint 700-an adták be a jelentkezésüket költségtérítéses képzésre. A BME VIK mérnökinformatikus államilag finanszírozott alapképzésére több mint 1800-an, a költségtérítésesre közel 530-an jelentkeztek.

A legtöbb pont idén a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus szakához kellett, tavaly 400, idén viszont már 429 ponttal lehetett csak bejutni finanszírozott képzésre. (Mint Fehér Péter, az egyetem executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja mondta lapunknak, formailag a Corvinuson a modellváltás miatt nincs államilag finanszírozott képzés, de a felvételizők szempontjából ez nem jelent változást. A kar nappali alapszakára jelentkezők többségének továbbra sem kell fizetni a tanulmányaiért, mert azt az egyetem alapítványa finanszírozza.)

Figyelemre méltó változás még, hogy kezd felfutni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elindított ún. BProf képzés, melyről egy interjúban Charaf Hassan, a BME VIK dékánja beszélt lapunknak. A bootcamp képzéseknek is konkurenciát jelentő, üzemmérnök-informatikus BSc diplomát adó szakra idén összesen (államilag finanszírozott és költségtérítéses) több mint ötszázan adták be jelentkezésüket, közülük kb. százan ezt jelölték meg az első helyen.