Ismét elkészült a világ legértékesebb márkáit felsorakoztató lista. A neveket böngészve sok meglepetés nincs. Ha csak az nem, hogy a techszektor a korábbinál is nagyobb előnnyel uralja a mezőnyt.

A világon számos szervezet készít felmérést arról, hogy melyik vállalat márkája ér a legtöbbet. Az utóbbi évtizedben közölt összeállításokban általában két dolog közös: egyrészt rendszerint az Apple áll az élen, másrészt világosan kitűnik a mezőnyből a technológiai szektor. Az Interbrand friss elemzése mindkét trendet megerősíteni látszik.

Gazdagok és szépek

A brandek versenyében ugyanazokat a szereplőket találjuk az élen, mint a cégértéket vizsgáló toplistáknál. Az Apple, a Google (Alphabet), az Amazon és a Microsoft utóbbinál is egymás sarkát tapossa a dobogóért való nagy tülekedésben. Ha csak a márkákat nézzük, idén is az almás logót tartják a legnagyobb értéknek. Az Interbrand szakértői kalkulációja szerint csak ez majdnem 235 milliárd dollárnyi vagyonnak felel meg Cupertino arzenáljában. A másik három említett brandet ennél lényegesen kevesebbre kóstálják: a Google szűk 168 milliárdot, az Amazon 125-öt, a Microsoft márkája pedig közel 109 milliárd dollárt ér.

 


Az első tíz alsóházába azért már befértek nem technológiai vállalatok brandjei is, ám a Coca-Cola, a Toyota vagy éppen a Mercedes-Benz már csak töredékét éri a négy nagynak. Maga a szám egyébként egy többfaktoros elemzés eredménye, ahol többek közöt azt vizsgálják, hogy milyen pénzügyi teljesítményre képesek a cégek márkázott termékei, hogy mekkora szerepet játszik a brand a fogyasztók vásárlási döntéseiben, illetve azt, hogy a brand mennyire képes "magához láncolni" a vásárlókat, ami értelemszerűen jó hatással van a hosszú távú profitabilitásra.

Egy szektor mind felett

Ahogy azt már fentebb is említettük, ez az évtized egyértelműen a technológiában érdekelt vállalatok dominanciájáról szól. Az alábbi, meglehetősen beszédes grafikon azt mutatja, hogy a százas lista tagjai szektorokra bontva mekkora márkaértékkel vannak jelen.


A világoskék csík felhőkarcolóként magasodik a versenytársak fölé. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 790 milliárd dollárt felmutatni képes szegmens nyomát szűk 280 milliárddal üti bottal a második helyezett, az autóipar. Ennek ellenére a sikerre önmagában természetesen nem garancia az, ha egy nagyvállalat az infokommunikációs szektorban érdekelt. 

Az adatokat boncolgatva kiderül, hogy például a Facebooknak egyáltalán nem tettek jót az utóbbi időszak adatkezelési botrányai. A cég 2016-ban még a legdinamikusabban erősödő márkával büszkélkedhetett, egy évre rá pedig már a legjobb tízbe is beverekedte magát. A Cambridge Analytica-ügy, majd az azt követően is sorozatban érkező problémás esetek és azok nem megfelelő kezelése viszont meglátszik a mostani teljesítményen. A Facebook brandje egy év alatt 12 százalékot vesztett értékéből és már a 40 milliárdot sem éri el. Igaz, ez azért még mindig elég a meglehetősen előkelő 14. helyhez.

Hasonló cipőben jár a Huawei is. Az amerikai büntetőintézkedések ugyan a kínai óriás növekedési potenciálját egyelőre csak mérsékelten vetették vissza, ám a brand egy év alatt regisztrált 9 százalékos értékcsökkenése mutatja, hogy a szuperhatalmak gazdaságpolitikai konfliktusa nem marad következmények nélkül.

Piaci hírek

950 milliárd dolláros üzleteket tervez a Big Tech a koreai csipgyártókkal

Hosszú távú megállapodásokat jelentettek be mesterséges intelligenciát működtető csipek szállításáról és az infrastruktúra fejlesztéséről, nehogy lassítaniuk kelljen az egyre mélyülő ellátási hiány közepette.
 
Hirdetés

Öt kérdés, amelyet érdemes feltenni felhőplatform-választás előtt

Egy felhőplatform értékét nemcsak a szolgáltatásai határozzák meg, hanem az is, hogy egy kritikus helyzetben mennyire képes támogatni a vállalat működését.

Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.