Mást gondolnak és tesznek a digitalizációs fejlesztések terén a vállalatvezetők – derült ki a KPMG sajtóbeszélgetésén. A témáról Ságodi Attila, a KPMG vezetési tanácsadásért felelős partnere beszélt. Mint a KPMG egy globális kutatásából kiderült, a vállalatvezetők többsége az ügyfélélmény javításában látják a digitalizáció elsődleges szerepét. Ugyanakkor a beruházási célokat megvizsgálva kiderült, hogy ugyanezeknél a vállalatoknál elsősorban olyan digitalizációs projektek zajlottak, melyek a folyamatok automatizálása révén elsősorban a költségcsökkentést célozták.

Tetemes a magyar vállalatok lemaradása

A magyar helyzet Ságodi szerint egyébként meglehetősen rossz. A magyar gazdaság általános lemaradása a DESI (Digital Economy and Society Index) alapján mintegy 1,6-szeres Európa élmezőnyéhez viszonyítva, de ha csak a vállalati szférát vizsgáljuk, akkor még nagyobb, 2,4-szeres. Főleg a kkv-szektorban látható lemaradás, de a nagyvállalatoknak is sokat kell tenniük, hogy felzárkózzanak.

Pedig számtalan olyan modell van, amely megmutatja, hogy milyen versenyelőnyt jelenthet a digitalizáció. A szakember példaként a német autógyártókat hozta, ahol a rugalmas modellválasztás (szín, motortípus, felszereltség stb.) lehetősége elképzelhetetlen lenne digitalizáció nélkül. Vagy például a telkócégeknél az ajánlatok egyszerűsítéséhez, átláthatóbbá, vonzóbbá tételéhez is a digitalizáció nyújthat segítséget.

A vállalatoknál azonban jellemzően hiány van digitális tehetségekből, mondta Ságodi. Hiába vannak ugyanis innovációs befektetések egy vállalatnál, ha nincsenek emberek, akik végrehajtják azokat. Emiatt a munkaerő ára helyett mára a munkaerő kompetenciája vált kulcskérdéssé a cégek életében.

Lassan és gyorsan digitalizálódó szektorok

A különféle iparágakban más-más ütemben zajlik az átalakulás. Az építőiparban lassabb a tempó, mint a szolgáltató szektorban, mondta Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadásért felelős igazgatója. Vannak régóta digitálisan zajló folyamatok, például a tervezés (3D modellezés stb.), ahogy az értékesítés is régóta digitális térben zajlik (online portálok, adatbázisok stb.). De a kivitelezési fázisban még nagyon sok a tennivaló.

Pedig a kivitelezés jövője Dános szerint ugyanaz a rugalmasság és moduláris gondolkodás, ami a folyamat két végén már megvalósult. A cél az lehetne, hogy az épület egy igény szerint testre szabható, időnként a változó igényekhez alakítható moduláris váz legyen, aminek egyes alkotóelemeit akár előre is le lehetne gyártani olyan gyárakban, amelyekben nagyobb termelési biztonságot lehet biztosítani, mint a helyszíni építésnél. A fenntarthatóságot nagyban növelné, ha egy épületet a funkcióváltás miatt nem kell elbontani, hanem az átalakítás révén rugalmasan lehetne növelni az életciklusát.

Ebben nagy szerepe lehet a proptech (property technology) vagy RE tech (real estate technology) cégeknek, melyek technológiai eszközökkel a teljes ingatlanpiaci értékláncot hatékonyabbá kívánják tenni.

Az egészségügyről Kohanecz Margó egészségügyi szektorért felelős igazgató beszélt. Mint mondta, az egészségügy a gyorsan digitalizálható szektorok közé tartozik. Itt a jövő az eredmény- és értékközpontú működési modellekben van, amikor a finanszírozás nem a kezelésekhez, hanem azok sikeréhez kötődik.

A fogyasztói szempontok itt is pontosan ugyanazok, mint bármilyen piaci szolgáltatásnál, ezért a megoldásoknak is ugyanarra kell irányulniuk: a fogyasztócentrikus megközelítésre, az adatfeldolgozásra és -elemzésre, valamint a digitális eszközök használatára. Ez az igazgató szerint egyre égetőbb kérdés lesz, hiszen az előrejelzések szerint 2030-ra az EU lakosságának 34 százaléka 65 év feletti lesz, ami komoly terhet ró majd az egészségügyi ellátórendszerekre.