A Google a múlt héten jelentett be új alkalmazásokat a Bard MI-chatbothoz, amit integrálnak a vállalat különféle szolgáltatásaiba. A Bard Extensions bővítményekkel a robot összekapcsolható többek között a Gmail, Google Docs vagy a Google Drive fiókokkal, és olyan funkciókkal támogatja a felhasználókat, mint például az olvasatlan e-mailek tartalmának összefoglalása. Az új képességek ezzel egyfajta személyi asszisztenssé alakítják a Bardot, kihasználva, hogy a generatív mesterséges intelligencia éppen ezen a területen lehet erős.
Ahogy akkor írtuk, a Google a döcögős induást követően gyorsan haladt a Bard képességeinek fejlesztésével, és teljesen logikusan törekszik rá, hogy összekösse azt meglévő termékeivel, amelyek között 9 alkalmazást használ havi szinten legalább 1 milliárd ember világszerte. Nem sokkal a Bard Extensions bejelentését követően azonban úgy tűnik, hogy a Google ismét túl nagy lépésekkel halad: erről számol be a The New York Times egyik szerzője is, aki szerint a Bard még közel sem az a szuper hasznos asszisztens, aminek a gyártó hirdeti.
Miután tesztelték az egyelőre angolul kipróbálhtó szolgáltatásokat, egyből megtapasztalták az MI-hallucinációnak nevezett jelenséget, ami ma már hagyományosan problémát jelent mindazoknak, akik egy generatív MI-rendszerre támaszkodva próbál dolgozni és új anyagokat létrehozni. Az ilyen megnyilvánulások nem egyszerűen a források elégtelen feldolgozásából fakadnak, mert a robotok magabiztosan állítanak egyértelműen légből kapott dolgokat, és működésük jellegzetességeiből adódóan az sem biztos, hogy létezik megoldás ennek kezelésére.
Ilyen asszisztensre nem biztos, hogy szükség van
A cikkben idézett példa szerint megkérték a Bardot, hogy elemezze a felhasználó Gmail-es levelezését, és ezzel kapcsolatban válaszoljon a feltett kérdésekre. A program ezt meg is tette, éppn csak olyan e-mailekre hivatkozott, amelyeket ;a szerző soha nem küldött el: a mesterséges intelligencia először félreértelmezett egy beérkezett üzenetet, aztán annak alapján gyártott egy teljesen új levelet, amit állítása szerint a fiók tulajdonosa írt. A hibát kásőbb többször is sikerült előidézni, vagyis a NYT beszámolója alapján nem valami kivételes jelenségről van szó.
A kísérletre reagálva a Google felelős termékigazgatója a szokásos partont lőtte el, vagyis arra hivatkozott, hogy a Bard Extensions még kísérleti jellegű alkalmazás, melynek ez még csak az első iterációja. Ettől függetlenül a nagy rohanásban közzétették az elnagyoltnak és a lap beszámolója alapján nem túl bizalomgerjesztőnek tűnő szolgáltatást, ami az olyan súlyos adatvédelmi vonatkozásokat is előtérbe helyezi, mint a személyes levelezés feltérképezése egy nem kifejezetten megbízható vagy átláthatóan működő MI-rendszeren keresztül.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak