Versenyfelügyeleti eljárást indított a Viber ellen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – jelentette be a felügyeleti szerv. Az eljárásban a Viber alkalmazással kapcsolatos egyes kereskedelmi gyakorlatok tisztességét vizsgálják.

A hatóság közleménye hangsúlyozza, hogy a vizsgálat megindítása még nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Mint írják, az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Ugyanakkor az némileg előrevetíti a kimenetelt, hogy a hasonló okoból eljárás alá vont Facebookra (hazai viszonylatban) komoly büntetést szabott ki a hatóság.

Az eljárás lefolytatására három hónapja van a GVH-nak, de a határidő kétszer meghosszabbítható két hónappal.

Ingyenes-e, ha az adatokkal fizetünk?

Amikor ingyenes szolgáltatást használunk, akkor mi, felhasználók vagyunk az áru – derült ki az elmúlt években a különböző közösségi oldalaknál, illetve az olyan szolgáltatások esetében is, mint a Google ingyenes levelezési vagy tárolási szolgáltatása.

A GVH ennek szellemében most a Viber, pontosabban a csetszolgáltatást üzemeltető Viber Media S.á.r.l. kereskedelmi gyakorlatának egyes elemeit vizsgálja. Mint a hatóság közleményében írja, a cég alábbi állításait veszik górcső alá:

– A cég azt állítja, hogy az alkalmazás ingyenes, többek között azzal, hogy az "ingyenes és biztonságos hívások és üzenetek" szlogent használja. A GVH szerint azonban a rendelkezésre álló információk alapján az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztók a regisztráció, illetve a szolgáltatások használata során adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A hatóság szerint valószínűsíthető, hogy az adataik átadásával a felhasználók ellentételezést nyújtanak a szolgáltatásért, azaz, a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat az ingyenesség állításával.

– A GVH nem látja megalapozottnak a "biztonságos" kitételt sem. Szerinte feltételezhető ugyanis, hogy a biztonságot garantáló végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetés esetében (pl. chatbotok használatakor vagy a közösségen belüli interakció alatt).

– A hatóság azt is problémásnak találja, hogy a Viber nem tette magyar nyelven is hozzáférhetővé az alkalmazás igénybevételének legfontosabb feltételei – például az adatkezeléssel érintett adatokra, a végpontok közötti titkosítással érintett beszélgetések körére – vonatkozó tájékoztatóit. Ez szintén minősíthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak.

A Viber esetében is azért egyre fontosabb a felhasználók tájékoztatása az adatkezelésről, mert a szolgáltatás kínálatának bővülésével egyre több adat folyik át a rendszerén. Tavaly ősszel indította a pénzküldési szolgáltatását (ez egyébként fizetős), idén pedig a Jegyzeteim funkcióval bővítették az alkalmazást, ami így egy sor személyes információt (teendők, mentett üzenetek stb.) tárolását biztosítja.

A Facebookot már elkaszálták

Közleményében a GVH felhívja a figyelmet arra, hogy már folytatott le hasonló eljárást, amelynek eredményeként tavaly decemberben 1,2 milliárd forintra bírságolta meg a Facebookot tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. A hatóság a döntését akkor épp azzal indokolta, hogy bár a közösségi oldal ingyenesként hirdette szolgáltatását a nyitóoldalán és súgóközpontjában is, azt már nem hangsúlyozta, hogy a fogyasztók lényegében adataikkal fizetnek a szolgáltatásért, hiszen az adatokból a Facebook bevételre tesz szert.

A GVH indoklásában azt írja, hogy félrevezető, ha egy szolgáltatás kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben több szintű felhasználói elköteleződés áll mögötte, ami ráadásul a kezelt és a felhasznált adatok összetettsége miatt nem is egészen átlátható. A magyar hatóság arra döntésében arra is hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban és Európában is születtek hasonló döntések a Facebook gyakorlatával kapcsolatban.

Az aggregált felhasználói adatok értékéről egyre több szó esik. Mint a közelmúltban írtuk, egy amerikai kutatás például megkísérelte forintosítani is ezeket. Mint kiderült, az egyes országokban a felhasználók eltérő értékűnek gondolták az adataikat, de nem idegenkednének attól, ha a közösségi oldalak fizetnének érte.