Egy kenyai szolgáltató, a Telekom Kenya tesztelte a Google hőlégballonos netszórási technológiáját, hogy azzal biztosítson nehezen lefedhető területeken kereskedelmi 4G-s szolgáltatást. A Reuters szerint hamarosan a kenyai légi forgalmi hatóság is jóváhagyja a fejlesztést.

Ez kulcsfontosságú a projekt szempontjából, mert végleg eldőlhet: életképes-e az elképzelés, vagy azoknak lesz igazuk, akik kételkednek abban, hogy ezzel a technológiával megfelelő üzembiztonsággal és költségen lehet szolgáltatni. (A Facebook például feladta azt a tervét, hogy drónokkal szórja a netet.)

Tavaly lett önálló cégek

A Project Loont a Google titkos boszorkánykonyhájában, az X-ben kezdték fejleszteni 2011-ben, de csak 2013-ban vált nyilvánossá. Tavaly önálló cégbe vitte az Alphabet a fejlesztéseket, ahogy korábban az önvezető autós projektjét a Waymóba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégnek elvileg meg kell állnia a saját lábán.

A Loon egy hőlégballonja 20 km magasságból kb. 40 km átmérőjű kört képes lefedni. A légballonok azonban nem csak a földfelszín felé sugároznak jelet, hanem egymással is kommunikálnak. A rendszert Új-Zélandon tesztelték, és az elmúlt években többször is bevetették már éles helyzetben. 2017-ben kétszer is használták: először Peruban, ahol óriási esőzések miatt több településsel is megszűnt a kommunikációs kapcsolat, majd a Puerto Ricóban, ahol a Maria hurrikán a sziget telekommunikációs hálózatának 90 százalékát tönkretette. Idén pedig ismét Peruban bizonyíthatott, ahol egy súlyos földrengés után mindössze két nap alatt építettek ki a Loon munkatársai a 4G-s hálózatot a katasztrófa sújtotta terület fölött. Puerto Ricóban ehhez még több hét kellett.

Ezek azonban csak időleges és rendkívüli alkalmazásai voltak a rendszernek. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy hosszú távú kereskedelmi szolgáltatás biztosítására alkalmasak-e. A Loon azonban bizakodó, a vállalat vezetője, Alastair Westgarth már tavaly, az önálló cég létrehozása után nem sokkal azt állította, hogy több céggel is szerződéskötés előtti szintre jutottak a tárgylások (a Reuters szerint most is folynak tárgyalások például a spanyol Telefonicával, Indonézia legnagyobb szolgáltatójával, valamint egy latin-amerikai szolgáltatóval is). A létszámot is bővítették, az elmúlt egy évben több mint kétszáz új alkalmazott érkezett.

Az optimizmust erősítheti, hogy külső finanszírozója is van a légballonos fejlesztésnek, a SoftBank kommunikációs drónokat fejlesztő leányvállalata, a HapsMobile idén tavasszal 125 millió dollárt fektetett a Loonba.
 

Bár az eredeti tervekben még szerepelt az az elképzelés, hogy a Google maga szolgáltatná a légballonos netet, most egyértelműen az a vállalat álláspontja, hogy csak a technológiát adná a szolgáltatóknak, azok pedig a lefedett terület nagysága és az adatforgalom függvényében fizetnének a használatért.

A kételkedők muníciója

A Loon kenyai parnerei lelkesek, de a Reutersnek több szolgáltató is azt mondta, kételkednek a sikerben. Ugyanakkor ők is azt mondták, hogy ha a Telekom Kenya mobilhálózatában beválnak a légballonok, akkor megfontolják a bevezetését. A szolgáltatók ugyanis továbbra is keresik azt a technológiát, amivel a ritkán lakott és nehezen megközelíthető területeken – például Afrikában, Új-Zélandon vagy Indonéziában – is gazdaságosan tudnának teljes lefedettséget biztosítani.

Az már bebizonyosodott, hogy hat légballon hálózatba kötésével a technológia képes lefedni egy akkora területet, mint Puerto Rico. De nem lehet tudni, hogy hosszabb távon megoldható-e a stabil kommunikáció. Korlátozhatja a használatot az is, hogy berendezéseknek napelemek biztosítják az energiát, és ha nincs napsütés, elég gyorsan leállnak. További probléma, hogy a légballonok a városokhoz közel zavart okozhatnak más rádiókommunikációs csatornákban.

Egyelőre homályos egy ilyen rendszer üzemeltetési költsége is. A légballonok ugyanis több tízezer dollárba kerülnek, és mivel a napfény tönkreteszi a ballonok anyagát, öt havonta cserére szorulnak.

És van még egy kockázati tényező. Az arizónai Space Data nevű cég, amely kormányzati szervezeteknek és vállalatoknak biztosít a Loonhoz hasonló technológiával hőlégballonos vezeték néküli szolgáltatásokat, pár éve beperelte a Google-t (pontosabban a Google X-et). A Space Data bírósági keresetében azt állítja, hogy 2008-ban a technológiájával kapcsolatos informcáiókat osztott meg a Google-lel, amikor a keresőóriás fel szerette volna vásárolni az arizónai vállalatot. A felvásárlás meghiúsult, a Google azonban felhasználta az így szerzett információkat a Loon projektben. 2017-ben az amerikai szabadalmi hivatal, a USPTO (U.S. Patent and Trademark Office) fel is függesztette a Google ezzel kapcsolatos szabadalmainak egy részét. Ha a bíróság a Space Datának ad igazat, az nehéz helyzetbe hozhatja a Loont és a megoldását választó szolgáltatókat is.