Nagyban zajlik a nagyhatalmi játszma az USA és Európa között, melynek célja, hogy a felek számukra kedvező pozíciót harcoljanak ki az egyre feszültebbé váló kereskedelmi kapcsolatokban. A Donald Trump által néhány hete kivetett, majd egy időre felfüggesztett vámok hatása a jelek szerint az amerikai technológiai óriások és Brüsszel ügyes-bajos dolgaira is hatással van.

A Wall Street Journal tegnapi beszámolója szerint az Európai Bizottság (EB) azért nem hozta nyilvánosságra a héten az Apple és a Meta ellen már lezárt két komoly következményekkel fenyegető hatósági vizsgálat eredményeit és az ezekből fakadó döntéseket, hogy azzal ne rontsák a vámtarifákkal kapcsolatos tárgyalások esélyeit. Mindez azonban a lap forrásai szerint nem tetszik az Európai Parlament egyes képviselőinek, akik aggályosnak tartják, ha politikai megfontolások befolyásolják az elvileg tisztán szabályozási kérdéseket.

Az amerikai pénzügyi lapnak súgó meg nem nevezett informátorok elmondása alapján a halasztásról szóló döntés közvetlenül az előtt született, hogy az Európai Unió (EU) kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič hétfőn Washingtonba látogatott, hogy amerikai tisztviselőkkel személyesen egyeztessen a vámtarifákról.

Súlyos ügyek

A diplomácisi tojástánc abból a szempontból érthető, hogy nagyon komoly ügyekről van szó, amelyek potenciálisan súlyos büntetésekkel és egyéb negatívumokkal fenyegetik a big tech képviselőit. A digitális piacokról és szolgáltatásokról hozott, nemrégiben életbe lépett új szabályozási keretrendszerekkel (DMA és DSA) az Unió deklarált célja a technológiai óriások megzabolázása, hogy ezek a cégek erőfölényük birtokában ne tudják saját akaratukat rákényszeríteni a teljes digitális piacra.

A Meta ellen azért indult hatósági vizsgálat, mert a cég előfizetés ellenében hajlandó csak mentesíteni a Facebook-felhasználókat az alól, hogy személyes adataikra építve célzott hirdetésekkel bombázza őket. Az Apple esetében több probléma is felmerült, többek között a cég alkalmazásboltja, az App Store működését tartja szabályellenesnek az EB.

Ezekben az ügyekben a maximális bírság mértéke a vétkes vállalat éves globális bevételének 10 százalékával egyenlő. A DMA rendelkezéseinek visszaesőként történő kijátszásával ez az összeg a duplájára emlekedhet. Folytatódó jogsértések esetén pedig az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Sajtóértesülések szerint a mostani eljárásokban a büntetési tétel jóval kevesebb lesz az elméleti maximumnál, de a végzések egyben a jogellenes magatartás beszüntetésére kötelezik a vétkes cégeket, ami a gigantikus pénzbüntetéseknél is súlyosabban érintheti az Apple és a Meta üzletmenetét.  

Nincs itt semmi látnivaló

Bár azt már év elején borítékolni lehetett, hogy ezek a hatósági ügyek a kereskedelmi tárgyalások részévé válnak, az EU részéről igyekeznek ezeket a felvetéseket rendszeresen cáfolni. Hiába sulykolják azonban az EB képviselői a "szabályozási autonómia" megvédésének fontosságát, a tényleges történések némileg gyengítik ezeket a nyilatkozatokat. A két cég ellen folyó ügyekben eredetileg egyébként már márciusban meg kellett volna születnie a végső határozatnak. Valamiért azonban sem az eredeti, sem az erre a hétre kitűzött módosított határidőre sem sikerült nyilvánosságra hozni a döntést.