Tegnap egy moszkvai bíróságon 21,1 milliárd rubeles bírságot szabtak ki a Google-re, mert a cég több alkalommal is elmulasztotta eltávolítani a helyi törvények szerint illegálisnak minősített tartalmakat, többek között és elsősorban a cég tulajdonában lévő YouTube-ról.

Az ügyben hozott határozat megállapítja, hogy a videomegosztó hálózat üzemeltetője nem törölte "az ukrajnai különleges katonai művelettel kapcsolatos, az Orosz Föderáció fegyveres erőit lejárató hamisítványokat". A bíróság szerint további probléma, hogy a YouTube teret ad a szélsőséges nézeteket népszerűsítő tartalmaknak, illetve olyan anyagoknak, amelyekben gyerekeket buzdítanak engedély nélküli tüntetéseken való részvételre.

A Google-nek elméletben lehetősége van az ítélet ellen fellebezésre, de a cég egyelőre nem kommentálta a hétfői történéseket.

Magasabb fokozatra kapcsoltak

A külföldi internetes platformok és a bizonyos tartalmakat előszeretettel nem kívánatosnak minősítő orosz hatóságok között korábban sem volt felhőtlen a viszony. A Google például egy a fenti ügyhöz hasonló eljárásban tavaly év végén 7,2 milliárd rubeles "szeretetcsomagot" kapott. Az ukrán konfliktus kirobbanásával azonban a helyzet csak tovább éleződött.

Az orosz narratíva szerint kizárólag "különleges katonai műveletként" aposztrofált ukrajnai invázióval összefüggésben Moszkva több nemzetközi közösségi csatorna, nyugati hírügynökség és médium online elérésének blokkolásáról döntött, miközben a másik oldal az orosz állami propaganda terjesztését korlátozó intézkedéseket hozott.

Oroszország már március elején korlátozta a hozzáférést a Twitterhez, illetve a Metához köthető Facebookhoz és Instagramhoz, ám a Google-lel kapcsolatban kicsit óvatosabban jártak el a hatóságok. Kezdetben csak különböző bírságok belengetésével igyekeztek nyomást helyezni a vállalatra, majd májusban ellehetetlenítették a helyi leányvállalat működését azzal, hogy zárolták a Google Russia bankszámláját.

A nyilvánvaló konfliktusok ellenére a YouTube továbbra is elérhető Oroszországban, és az illetékes miniszter májusi nyilatkozata szerint nem is tervezik a platform betiltását. Ennek oka többek között az, hogy miközben más közösségi platformok, csatornák esetében létezik komolyan vehető helyi alternatívája a globális megoldásoknak, a videómegosztás területén nincs a YouTube-bal egy súlycsoportban lévő orosz "pótlék".