A digitális fejlesztésekért, távközlésért és médiáért felelős orosz miniszter egy tegnapi beszédében kitért többek között a YouTube és a helyi hatóságok közötti nézetkülönbségekre, illetve kommentálta Oroszország esetleges teljes lekapcsolódását is az internet többi részéről.

Annak ellenére, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta folyamatos konfliktusban áll a YouTube és Moszkva (és már előtte sem volt felhőtlen a viszony), Makszut Sadajev világossá tette, hogy nem tervezik a platform betiltását. A miniszter megemlítette, hogy egy korlátozási döntés előtt mindig megvizsgálják, hogy az milyen negatív hatással van a(z orosz) felhasználókra. "A betiltás szélsőséges lépés, és értelmezésem szerint csak akkor lehetséges, ha van versenyképes alternatíva” – mondta.

Sadajev utóbbi kijelentése kulcsfontosságú a helyzet megértéséhez, hiszen miközben más közösségi platformok, csatornák esetében létezik komolyan vehető helyi alternatívája a globális megoldásoknak, a videómegosztás területén nincs a YouTube-bal egy súlycsoportban lévő orosz "pótlék".

Dezinformációs háború

Az orosz narratíva szerint kizárólag "különleges katonai hadműveletként" aposztrofált ukrajnai invázióval összefüggésben Moszkva több nemzetközi közösségi csatorna, nyugati hírügynökség és médium online elérésének blokkolásáról döntött, miközben a másik oldal az orosz állami propaganda terjesztését korlátozó intézkedéseket hozott.

Oroszország március elején korlátozta a hozzáférést a Twitterhez, illetve a Metához köthető Facebookhoz és Instagramhoz. Áprilisban pedig komoly büntetést lógatott be a Google-nek, amiért az blokkolta az orosz állami médiát a YouTube-on. A korlátozások miatt nem hirdethet a cég felületein a Russia Today és a Szputnyik, valamint a monetizációs lehetőség is bezárult számukra, de a Google News tartalmai között sem jelennek már meg a dezinformációval vádolt lapok anyagai, illetve az EU-s felhasználók nem tudják letölteni a Play Store-ból a médiumok dedikált alkalmazásait sem.

Nem vágják el magukat

A távközlési miniszter egy másik témát is érintett beszédében. Sadajev visszautasította azokat a pletykákat, miszerint az ország a globális internetes infrastruktúráról való lecsatlakozást tervezné. A téma azért különösen érdekes, mert a Duma már 2018 végén megteremtette egy ilyen lépésnek a jogi kereteit, azóta pedig kísérleti jelleggel a gyakorlatban is kipróbálták már, milyen az, ha az orosz internetszolgáltatók egy esetleges külföldi kibertámadás esetén leválasztják belső hálózatukat a globális internetről olyan módon, hogy a netes kommunikáció az országon belül zavartalanul működjön tovább.

Ennek fényében az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy a kommunikációs csatornákat a háborús helyzet miatt a korábbinál is szorosabban ellenőrző kormányzat esetleg egy ilyen drasztikus lépést sem félne megtenni. Sadajev azonban tegnap mindezt lesöpörte az asztalról. "Nem akarjuk magunkat elzárni senkitől. Éppen ellenkezőleg, úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak a globális hálózat részének kell maradnia" - hangsúlyozta a miniszter.