A gátlástalan hízelgés a mesterséges intelligenciával hajtott chatbotok jellemzőjévé vált, ami a szakértők szerint még a közösségi médiánál is kártékonyabb a téves álláspontok megerősítésében.

Az OpenAI április végén jelentette be a GPT-4o legújabb frissítését, ami mások mellett az MI személyiségében is változásokat ígért. Nem sokkal később azonban a társaság vezérigazgatója, Sam Altman maga is elismerte, hogy a modellre épülő ChatGPT a kelleténél behízelgőbb módon viselkedik, és jelezte, hogy a hibát a lehető legrövidebb időn belül javítani fogják. Úgy tűnik, hogy egyelőre a lehető legrövidebb időn belül vagyunk, mert a beszámolók szerint nem sokan tapasztalják, hogy a robot bármilyen ötletükre negatív reakciókat adna. Nemrég valaki közzé tette például, hogy felvetette a ChatGPT-nek egy szaros botokat (shit on a stick) áruló vállalkozás ötletét, amit a chatbot okos, sőt zseniális elképzelésnek nevezett, kiemelve, hogy ez valójában nem a szaros botokról, hanem arról a korszellemet megragadó életérzésről szól, amelyre az emberek vágynak.

Amíg a javításra várunk, a Futurism rövid összeállítást közölt a jelenségről, ami a lap szerint egyáltalán nem csak a ChatGPT-re jellemző, mivel a hízelgés ma már többé-kevésbé minden hasonló alkalmazás alapvető személyiségjegyévé vált. Ahogy a lap által idézett szakértő fogalmaz, az MI-modellek a felhasználók elismerésére hajtanak, és ezért rendszeresen hazudnak: még az objektív kérdéseket, mondjuk a matematikai problémákat is lehetőségként kezelik a felhasználók egójának simogatására. A cikk szerint mindez már a nyelvi modellek fejlesztésének tanítási szakaszában beépül, amikor azok finomhangolásához emberi visszajelzésekre támaszkodnak. Az emberek pedig hajlamosak jobb visszajelzést adni a hízelgő válaszokra, és a nyelvi modellek akkor is visszatükrözik nézőpontjukat vagy véleményüket, ha így ellentmondásba kerülnek az empirikus információkkal.

Nagy változásra ebben sem érdemes számítani

Nyilvánvaló, hogy ez a "reward hacking" néven hivatkozott jelenség miért problémás a visszajelzési ciklusban, és miért lehet különösen problémás olyan helyzetekben, amelyek nagyobb téttel bírnak egy "shit on a stick" kísérletnél. Ahogy a The Atlantic múlt heti riportja is rámutat, ma már tömegek használják egyre szívesebben a mesterséges intelligenciát valamiféle "visszaigazoló gépként", ami jó esetben az önérzetüket fényezgeti, rosszabb esetben azonban megerősíti az összeesküvés-elméleteket és a dezinformációt. Ebből úgy lesz társadalmi szinten is jelentős dolog, hogy elárasztja a korábban meghatározó információforrásokat és megingatja az elfogadott (akár tudományos) tényeket, miközben a mesterséges intelligencia valójában cseppet sem intelligens: valójában közelebb áll az okostelefonok prediktív szövegbeviteléhez, mint az emberi agy működéséhez.

Az MI-modellek ennek ellenére emberi neveket kapnak, emberi hangon szólalnak meg, és nem meglepő módon a felhasználók közül is sokan az MI véleményére kíváncsiak, nem pedig azt a képességét aknázzák ki, hogy pillanatok alatt átfésülheti az emberek számára feldolgozhatatlan adattengert. Bár a megoldás egyszerűnek tűnik, maguk a fejlesztők ellenérdekeltek benne, hiszen az egyre nagyobb volumenű befektetéseket a boldog és elkötelezett felhasználók tömegeivel tudják magukhoz vonzani. Pedig már hosszú ideje olvashatók azok a figyelmeztetések, amelyek szerint az ember-gép interakciót nagyon rossz irányba viheti el az MI-eszközök erőltetett antropomorfizálása – még a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella szerint is érdemes lenne minél világosabbá tenni, hogy az MI képességei nem feleltethetők meg az emberi intelligenciának.

Közösség & HR

A macskanyávogást is lefordítaná a kínai mesterséges intelligencia

A tudósok régóta kutatják, de sokkal közelebb nem kerültek az állatok kommunikációjának emberi nyelvre ültetéséhez. A Baidu legújabb MI-modelljének áprilisi bemutatását követően ebbe az irányba is tenne egy nagy lépést.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.