Bár a legmodernebb félvezető-technológiákat tekintve továbbra is évekkel le van maradva az Egyesült Államokhoz képest, Kína jelentősen csökkentette lemaradását az MI fejlesztésében, és a köztük lévő szakadék több mint egy évről néhány hónapra csökkent – számoltunk be tavaly ősszel a South China Morning Post jelentéséről, amelyben a Citic CLSA befektetési csoport elemzőire hivatkozva a szakértelem beáramlását, a gyors technológiai iterációt és az MI-alkalmazások felfutását jelölték meg a fejlődést elősegítő legfontosabb tényezőként, amit eddig nem igazán lassított le a nagy teljesítményű MI-processzorokhoz való hozzáférés korlátozása.

AZ SCMP tegnapi riportja azonban tovább árnyalja a képet, mivel az ország vezető MI-kutatóira hivatkozva arról számol be, hogy a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések az elmúlt évek jelentős előrelépése ellenére sem érik utol az Egyesült Államokat a közeljövőben. A lap a hétvégén Pekingben rendezett iparági konferencián elhangzottakat szemlézi, ahol kiemelték a két ország közötti szakadékot a csipek és csipgyártó berendezések terén: az Alibaba Qwen műszaki vezetője szerint az is optimista becslés, ha 20 százalékra teszi, hogy bármelyik kínai vállalat megelőzze a Google DeepMindot vagy az OpenAI-t a következő három-öt évben.

Ezt a számítási erőforrások nagyságrendbeli különbségével indokolta, illetve azok befektetésével a következő generációs kutatásba, mivel értékelése szerint Kínában a napi igények kielégítése is felemészti a kapacitások túlnyomó részét. Bár a harmadik féltől származó benchmarkok szerint az elmúlt években csökkent a kínai modellek és a vezető amerikai modellek teljesítményének különbsége, és a technológia globális terjesztésében is Kína erőssége a nyílt forrású megközelítés, a nyilatkozatok szerint ez önmagában még kevés lenne az előzéshez – sőt a szakadék akár szélesedhet is, tekintettel arra, hogy az amerikaiaknak számos olyan modelljük van, amelyet még nem is hoztak nyilvánosságra.

Ideje megágyazniuk az új hullámnak

A Tencent vezető MI-tudósa így is azt jósolta, hogy az említett három-öt éves távlatban a világ vezető MI-vállalata már egy kínai cég lehet, köszönhetően bizonyított képességüknek a technológiák gyors bővítésében olyan területeken, mint az elektromos járművek és a gyártóipar. Ehhez azonban szerinte is le kell küzdeniük az olyan akadályokat, mint fejlett csipek előállításához szükséges gépek fejlesztésének hiányosságai, a vállalati MI-elterjedése és az MI-alapkutatásra fordított erőforrások növelése. Kínát emellett profinak nevezte a meglévő kereteken belüli optimalizálásban, de hiányolta azt a "kockázatvállaló szellemet", ami "meghatározhatja a következő paradigmát".

Erről szólva az SCMP olyan véleményeket idéz, amelyek alapján a 90-es és 2000-es években született kutatók hullámától lesznek várhatók majd az újabb áttörések, feltéve, hogy sikerül fejleszteni az innovációs környezetet és világosan meghatározni a technológiai óriások és a startupok közötti versenydinamikát. A cikkben emlékeztetnek rá, hogy Washington az év végén feloldott bizonyos exportkorlátozásokat, és lehetővé tette az Nvidia H200 csipek Kínába történő értékesítését, de az ottani vezetés már arra kéri a kiemelt szervezeteket, hogy állítsák le megrendeléseiket, nyomást gyakorolva rájuk az amerikai komponensek hazai megoldásokkal való helyettesítéséért.

Arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között zajló mesterségesintelligencia-verseny a másik partról nézve sem tűnik lefutott dolognak, ebben vagy ebben a cikkünkben is írtunk.

Arról pedig, hogy miért kockázatos megnyernivaló háborúként tekinteni az MI-fejlesztésekre, itt olvashat részletesebben.