Múlt héten Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök konstruktívnak minősített tárgyalásokat folytatott, ami után a felek enyhítést jelentő konkrét intézkedéseket harangoztak be. A két nagyhatalom között évek óta húzódó kereskedelmi háborút azonban újra felszíthatja az a Reuters által tegnap nyilvánosságra hozott hír, miszerint Peking egyetlen külföldi MI-csipet sem szeretne látni az állami hátterű, vagy kormányzati támogatással épülő adatközpontokban.

A hírügynökségnek súgó, nevük elhallgatását kérő informátorok szerint az elmúlt hetekben a helyi szabályozó hatóságok megkeresték az állami támogatást kapó adatközpontok építőit, és ahol maximum 30 százalékos készültségen volt a projekt, megtiltották a külföldi MI-csipek beszerzését és használatát. Az ennél előrehaladottabb állapotú beruházások esetében pedig egyedi elbírálást alkalmaznak.

Az exkluzív értesülések több helyen homályosak. Például nem lehet tudni, hogy ez országos irányvonal, vagy csak bizonyos régiókat érint. Az sem világos, hogy pontosan melyik kínai hatóság áll a tiltó rendelkezések kiadása mögött. Azt is csak becsülni lehet, hogy darab és milyen méretű adatközpontot érinthet a korlátozás. A Reuters becslése alapján az elmúlt években több mint 100 milliárd dollárt költhetett Peking ilyen projektek finanszírozására. Az országban épülő központok túlnyomó része pedig részesül valamilyen szintű állami dotációban.

A szivárogtató források alapján már konkrét leállás is történt a külföldi alkatrészek használatának betiltása miatt: egy privát technológiai vállalat egy északnyugati tartományban található létesítményben tervezett Nvidia csipeket üzemeltetni, ám a projektet így kénytelenek voltak felfüggeszteni.

95-ről a nullára

A ChatGPT keltette hájphullámok hátán a világ valaha volt legértékesebb vállalatává avanzsáló Nvidia nevének említése nem véletlen, hiszen a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges processzorokat gyártó cég lehet a legnagyobb vesztese a viszony újbóli elmérgesedésének.

A vállalat legfejlettebb csipjei Washington technológiai transzfert akadályozó tiltólistáján szerepelnek, ám múlt hét vasárnap Trump elnök egy kérdésre azt mondta, hogy a kevésbé szofisztikált félvezetők esetében lehetősége lesz az Nvidiának arra, hogy Kínával üzleteljen (különösen akkor, ha az amerikai kormány ebből jutalékot kap).

Amennyiben a fentebbi kínai állami intézkedések életben maradnak, úgy viszont nem sok babér teremhet a távol-keleten az amerikai gyártónak. Az Nvidia 2022-ben még 95 százalékos részesedéssel rendelkezett az MI-csipek kínai piacá, ám az egyre erősebb amerikai szankciók hatására mára ez gyakorlatilag nullára redukálódott.

Nem véletelen, hogy az Nvidia vezérigazgatója, az elmúlt hónapokban igyekezett a kapcsolatok normalizálásáért lobbizni Washingtonban. Jensen Huang többször kifejtette kritikus álláspontját a szankciókról, miszerint azok nem érik el a kívánt célt, ám jelentős károkat okoznak. A csipgyártónak például bizonyosan, hiszen a helyzet remek lehetőséget teremt a kínai riválisoknak arra, hogy saját megoldásaikkal elégítsék ki a helyi keresletet.