Kína már jó ideje nagyobb ütemben gyárt és telepít ipari robotokat, mint bármely más ország, sőt mint összességében a világ többi országa. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2024-es évre vonatkozó jelentése szerint a globális 542 ezres darabszámból 295 ezer robotot a kínaiak jegyeztek az előző évben, amivel tovább növelték saját részesedésüket a 2023-as adatokkal majdnem pontosan megegyező összesített volumenhez képest.

Az arányokat jól érzékelteti, hogy a listán a japánok állnak a második helyen 44,5 ezer egységgel, ami nemcsak a kínaiakhoz képest jóval kisebb mennyiség, de éves összehasonlításban még csökkenést is mutat. Az Egyesült Államok 34,2 ezer iparirobot-telepítése ezúttal is a nemzetközi rangsor harmadik helyére volt elég, ugyancsak visszaesést követően; az amerikaiakat Dél-Korea 30,6 ezer, Németország pedig közel 30 ezer darabbal követi.

Az IFR adatai alapján az előző év végén már több mint 2 millió ilyen eszköz működött Kínában, és a kereslet belátható időn belül nem is fog csökkenni, ahogy a robotikai fejlesztések előtt újabb és újabb piacok nyílnak meg. A jelentésből egyébként kiderül, hogy kínai ipar a robotok előállításában is egyre fejlődik, ahogy a kormány állami tőkével és politikai eszközökkel is arra ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy nemzetközi vezető szerepre törjenek az ágazatban. Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is, ami a robotikával együtt mindenfelé egyre hangsúlyosabb szerepet kap a gyártásban.

Máshogy viszonyulnak az MI-hez is

A The New York Times riportjában megszólaló szakértő szerint mindez nem a véletlen műve, hiszen a kínai cégek hosszú éveken át fektettek jelentős forrásokat az automatizálásba. Már 2017 óta évente több mint 150 ezer ipari robotot telepítettek, és gyártási teljesítményük az egekbe szökött. Ahogy ebből is látszik, a stratégiával rendelkező országok mindig előnyben lesznek a stratégiával nem rendelkezőkkel szemben, az MI-ről szólva pedig elmondja, hogy Kínán kívül az emberek még nem tekintenek rá gyártóeszközként, legalábbis nem úgy, mint a kínaiak.

A cikk szerint év elejére a kínai üzemekből jött a világ összes gyártott termékének közel egyharmada, amivel meghaladták az amerikai, német, japán, dél-koreai és brit termelés összességét. Kína részesedése mára ugyanekkora az ipari robotok gyártásában is, miközben Japán, a korábbi piacvezető 29 százalékra esett vissza az egy évvel korábbi 38 százalékról. Ide tartozik, hogy Kínában tavaly már több hazai gyártású robotot telepítettek, mint külföldről vásároltat.

Érdemes megjegyezni, hogy az IFR statisztikájában nem szerepelnek a jórészt még kísérleti stádiumban lévő humanoid robotok. Ebben a szegmensben ugyancsak a kormányzati támogatás hatására futott fel a startup vállalkozások száma, és alakult ki egy olyan vállalati ökoszisztéma, ami már speciális alkatrészeket, például motorizált ízületeket gyárt robotokhoz. Egyes kulcsfontosságú komponenseket viszont még mindig kénytelenek Németországból vagy Japánból beszerezni, és a NYT szakértője szerint egy csúcstechnológiás humanoid robotban ma még alig lenne egy-két kínai alkatrész.