Kína jelentősen csökkentette lemaradását az Egyesült Államokhoz képest a mesterséges intelligencia fejlesztésében, de a legmodernebb félvezető-technológiákat tekintve továbbra is évekkel le van maradva – írja a Citic CLSA befektetési csoport elemzőire hivatkozva a South China Morning Post. Ez annyit tesz, hogy a kínai-amerikai MI-szakadék több mint egy évről körülbelül három hónapra csökkent, köszönhetően a szakértelem beáramlásának, a gyors technológiai iterációnak és az MI-alkalmazások felfutásának, amit a jelek szerint nem lassított le a nagy teljesítményű MI-processzorokhoz való hozzáférés korlátozása sem.

Ezt a rugalmasságot a CLSA részben a kínai felhőszolgáltatók előrelátásának tulajdonította, mivel még idejében sikerült elegendő MI-csipet felhalmozniuk, de már egyre több hazai csiptervező is MI-processzorokat fejleszt a mesterséges intelligencia képzési és következtetési feladataihoz. Ilyen értelemben Kínának sikerült leküzdenie az amerikai exportkorlátozásokat, a nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modellekben és a mesterségesintelligencia-csipek tervezésében elért áttörések pedig lehetővé tették, hogy az amerikai szankciók közepette is folytassák a technológiai önellátást célzó erőfeszítéseiket.

Kína a cikkben idézett szakértők szerint még előnyben is van olyan területeken, mint a nyílt forráskódú algoritmusok és alkalmazások, emellett az MI-infrastruktúra egyes aspektusaiban is gyorsan fejlődik, és a "globális mesterségesintelligencia-ellátási lánc alapvető részévé" vált. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is egyértelmű előnyben van a számítási kapacitások tekintetében, ami lényeges dolog például a képeket vagy videókat generáló multimodális MI-modellek fejlesztésében, bár ahogy más források felhívják rá a figyelmet, lényeges szempont az adatközpontok megfelelő és stabil energiaellátása is.

Vezetnek, de már nem dominálnak

Ahogy a Fortune augusztusi riportjában olvasható, Kína nem spórolt az ilyen jellegű a beruházásokon, míg az óceán túlsó partján a lestrapált elektromos hálózatokkal küszködnek. A lapnak nyilatkozó szakemberek úgy látják, hogy ebben a tekintetben a két ország nem is ugyanabban a ligában játszik, mivel Kínában az adatközpontok energiaellátását megoldott problémának tekintik, nem beszélve a másik oldalon alkalmazott kényszermegoldások környezetkárosító hatásairól. Bár nem kézenfekvő dolog, de a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésének és bővítésének elmaradása az MI-versenyben is fontos tényező lehet.

Az SCMP egy másik csütörtöki híradásában egyébként a Fehér Ház újabb felhívásáról is beszámolt, amelynek lényege az amerikai pozíciók védelme lenne a "kohezív MI-technológiai csomagok" exportján keresztül: nemcsak a hi-tech csipeket, hanem integrált módon az algoritmusokat és alkalmazásokat is ők szállítanák a világ minden részébe. A cikk felidézi Michael Kratsios, a Fehér Ház tanácsadójának beszámolóját egy szenátusi albizottsági meghallgatásról, melynek értelmében 2024-re elolvadt az USA "kényelmes előnye" az MI-technológiai versenyben, és már valós veszély, hogy el is veszíti elsőbbségét ezen a kritikus területen.