Az Európai Bizottságnak már van válasza erre a kérdésre: fizessenek a big techek.

Tegnap jelentette be az Európai Bizottság, hogy útjára indít három kezdeményezést az Unió konnektivitási ágazatának átalakítására. A kezdeményezések célja, hogy 2030-ra minden uniós polgár és vállalkozás hozzéférhessen gigabites kapcsolathoz.

Az EB javasolja egy gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály elfogadását, amely segítené az Unióban a gigabites hálózatok gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb kiépítését. A második kezdeményezés egy ajánlástervezet, amelyben az EB iránymutatást ad a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy miként tudják a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók távközlési hálózatokhoz való hozzáférésének feltételeit úgy alakítani, hogy azzal a gigabites hálózatok kiépítésének gyorsítását segítsék. Harmadrészt az EB feltáró konzultációt is indított a konnektivitási ágazat jövőjéről és infrastruktúrájáról: véleményeket gyűjt arról, hogy "az összekapcsoltság iránti növekvő igény és a műszaki haladás hogyan befolyásolhatja a jövőbeli fejlődést és szükségleteket".

A gigabites jogszabály a tervek szerint csökkentené a bürokráciát, a hálózatépítés kapcsolódó költségeit és az adminisztratív terheket, pl. egyszerűsítené és digitalizálná az engedélyezési eljárásokat. Támogatná a mögöttes fizikai infrastruktúra – például a vezetékek és tartóoszlopok – kiépítését célzó építési munkálatok hálózatüzemeltetők közötti összehangolását, valamint biztosítaná az érintett szereplők ilyen infrastruktúrákhoz való hozzáférését is. A hálózatok ez utóbbi részei a teljes hálózatkiépítési költségek akár 70 százalékát is kitehetik, állítja az EB közleménye. A jogszabály azt is előírná, hogy az új vagy jelentős mértékben felújított épületeket el kellene látni optikai kábellel.

Fizessenek a big techek

A kezdeményezést az az egyébként nem új elképzelés vezérli, hogy a big techek járuljanak hozzá a forgalmukat lebonyolító hálózatok kiépítéshez és fenntartásához. A legnagyobb uniós távközlési lobbiszervezet, az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) tizenhat tagvállalatának vezére tavaly szeptemberben közös nyilatkozatban sürgette, hogy az internetes vállalkozások, különösen a videostreaming-szolgáltatók járuljanak hozzá a hálózat költségeihez.

Az ETNO (és korábban a GSMA is) arra hivatkozik, hogy a távközlési szolgáltatók jellemzően alacsony árréssel dolgoznak, miközben az üzletágnak óriási a beruházásigénye. A nagy nyereséget pedig a big techek teszik zsebre (a Google, az Apple, az Amazon, a Meta, a Netflix és tsa.), amelyek együttesen a hálózati forgalom több mint felét generálják. Sirámaik egyébként több nemzeti kormánynál is megértő fülekre találtak: többek között Franciaország, Olaszország és Spanyolország sürgette az Uniónál egy az inkunbenseknek kedvező szabályozás kidolgozását.

Dél-Korea szintén elindult ebbe az irányba: tervezi, hogy hálózati hozzáférési díjat számít fel a Netflixnek és más, jelentős hálózati forgalmat generáló szolgáltatóknak.

Az éremnek van másik oldala is

Az EB által célba vett globális technológiai vállalatok persze nem várják feltartott kézzel a hájleszívást. Van három ellenérvük. Először is ott vannak a tengeralatti kábelek, melyek nélkül az internet nem működne a jelenlegi globális formájában, és azokat nem a távközlési szolgáltatók húzták ki a kontinensek között. Másodszor ott van az adatközpont-építés tőkeigénye. Harmadszor: ha a tartalomszolgáltatókat fizetésre kötelezik, akkor kevesebb tartalmat állítanak elő, és/vagy drágíthatják a szolgáltatásokat.

Véleményükkel nincsenek egyedül. A civil szervezetek a hálózatsemlegességért aggódtak, és felvetették azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a hálózati szolgáltatók lényegében kétszer szednék be ugyanazért a szolgáltatásért a pénzt.

Az EB széles körű feltáró konzultációt ígért, és május 19-éig várja a véleményeket.

Mobilitás

A jó oldalon is készülnek az MI-modellek feltörésére

A sebezhetőségek feltárásának egyik módja, amikor különféle trükkökkel próbálják rendellenes működésre bírni a mesterséges intelligenciát, és ezeket az erőfeszítéseket is az automatizálás emelheti új szintre.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.