A Deutsche Telekom, a Vodafone, az Orange, a Telefonica és tucatnyi más európai távközlési szolgáltató vezetői hétfőn egy közösen kiadott közleményben, az energiaválságra és az EU éghajlatváltozási céljaira hivatkozva sürgette a big tech vállalatok szerepvállalását a hálózati költségek megosztásában. Az Európai Bizottság jó ideje vizsgálja, hogy miként biztosíthatná a szabályozási oldalról a legnagyobb (és jellemzően amerikai) netes üzletek hozzájárulását a távközlési hálózatok fejlesztéséhez és működtetéséhez. A lobbicsoport korábban már olyan becslést is közzétett, amely szerint az online adatforgalom nagyobbik részéért felelős cégek évi 20 milliárd eurós befizetése 72 milliárd eurós lökést adhatna az Unió gazdaságának.

Ahogy a nyáron kiderült, mások mellett a francia, olasz vagy spanyol kormány is támogatja a közvetlen hozzájárulás kikényszerítését. Az EU versenyjogi szabályozásért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager ugyanakkor már tavasszal világossá tette, hogy az ágazat szereplői nem számíthatnak sok mindenre egy másik felhívásuk, az uniós cégegyesítési szabályok lazítása és ezen keresztül a nagy léptékű konszolidációs lehetőségek tekintetében. Civil jogvédő szervezetek eközben arra is figyelmeztettek, hogy a távközlési szolgáltatók és az EB tervei aláásnák a nyílt internetről szóló európai hálózatsemlegességi szabályokat, miközben az online platformok bevonásával duplán fizettetnék ki az adatforgalmazás ellenértékét.

Mindenki rengeteget költ mindenre

A mostani, minden eddiginál határozottabb felhívás kapcsán a Reuters arról számol be, hogy az Európai Bizottság mindkét oldaltól visszajelzéseket gyűjt, mielőtt tényleges jogalkotási javaslatot tenne. Az biztos, hogy az uniós távközlési infrastruktúrába évente 50 milliárd eurót fektető ágazat szereplői további finanszírozást tartanak szükségesnek, méghozzá sürgősen. Közleményük szerint növekednek a tervezési és kivitelezési költségek (az optikai kábelek ára például csaknem megduplázódott 2022 első felében), de egyre komolyabb terhet jelentenek az energiaárak és más anyagfelhasználások is. Az aláírók mindezek alapján úgy látják, hogy már nem valamilyen opcióról, hanem sürgős cselekvési kényszerről van szó.

Európa sokat elszalasztott már a fogyasztói internet kínálta lehetőségek közül, most pedig az a kérdés, hogy időben kiépíti-e a metaverzum korában szükséges képességeket, amelyekz idővel fenntarthatóvá válnak. Ehhez a szolgáltatók szerint a legnagyobb adatforgalmat generáló cégeknek is van köze, amelyektől méltányos hozzájárulást várnának el az európai távközlési hálózatok fejlesztésében. Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetségének adataiból kiderül, hogy a Meta, az Alphabet, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Netflix együttesen a globális adatforgalom több mint 56 százalékáért felelős; utóbbiak viszont azt hangoztatják, hogy maguk is rengeteget költenek olyan eszközökre és technológiákra, amelyek hozzájárulnak a tartalom hatékonyabb közvetítéséhez.