Ma már nem kérdés a mobilizáció és a BYOD (Bring Your Own Device) a vállalatoknál. A cégek és alkalmazottaik a termelékenység növelésének egyik fontos eszközének tekintik, főleg egy olyan munkakörnyezetben, ami már nem kötődik a hagyományos irodákhoz.

Hiányzik a vállalati mobilitás szabályozása

Az amerikai munkaerőpiacon a dolgozóknak idén már a 65 százaléka használ mobil eszközöket a mindennapi munkájához. Bár a vállalati mobilitás látványos fordulatot hoz mind a munkaadók, mind a munkavállalók életében, jó pár iparágban meglehetősen lassan haladnak a cégek saját szoftver- és készülékmobilitási programjuk beindításával. Pedig sokat nyerhetnének ezzel, például a dolgozói ötletek felhasználása terén.

A saját eszközök és alkalmazások munkahelyi használata, vagyis BYOD, valamint az ahhoz kapcsolódó BYOA (Bring Your Own Apps), azaz amikor az alkalmazott maga dönti el milyen eszközt vagy szoftvert használ munkahelyi célra, nem újkeletű. Ennek ellenére a legtöbb BYOD gyakorlatot követő cégnél hiányzik a mobileszközök használatára vonatkozó belső szabályozás – állapítja meg egyik friss elemzésében a BI Intelligence.

Abban nincs vita a menedzserek között, hogy a vállalati mobilitás hozzájárul a termelékenység növeléséhez. A Cisco egyik felmérésében megkérdezett cégvezetők 69 százaléka állította azt, hogy a mobilitás a vállalatok életében legalább akkora változást hoz a következő tíz évben, mint azt tette az elmúlt húsz évben az internet.

Szerény a kínálat üzleti appokból

A BYO-gyakorlatot követő cégeknél az alkalmazottak szabadabb kezet kapnak abban, hogy milyen mobil készüléket és alkalmazást használnak munkájukhoz. Ugyanakkor attól sem kell félniük, hogy munkaadójuk teljes ellenőrzést gyakorol az eszközük felett.

Ennek logikus következménye lesz, hogy az alkalmazottak proaktívan is keresik a munkájukat segítő és gyorsító alkalmazásokat. De a kínálat még meglehetősen korlátozott. Alapvetően két alkalmazástípusból válogathatnak: egyrészt a piacról szabadon beszerezhető, úgynevezett third-party üzleti alkalmazások kínálatából, valamint a vállalat által előírtakból, melyeket maga a cég megvásárol meg, fejleszt ki és/vagy üzemeltet.

A vállalatok többsége a külső alkalmazásokat preferálja, mert a saját alkalmazásfejlesztést túl költségesnek találja. Ez az alkalmazásáruházakat működtetőknek egyértelműen jó. Bár az üzleti appok arányát mindössze 13 százalék körülire becsülik a teljes appkínálatban, ezeknél  legmagasabb az egy letöltésre jutó bevétel. (Csak a játékok tudnak még ilyen magas bevételt generálni.)
 

A BI Intelligence szerint a vállalatok által kötelezően előírt üzleti alkalmazások közül elsősorban a "termelékenységi" appok növelhetik a részesedésüket. A kutatásban részt vevő cégek 37 százaléka már fejlesztett ilyen alkalmazást. Ezek persze nem minden esetben saját fejlesztések, épp a fentebb említett költségtényezők miatt gyakran külső fejlesztőket bízzák ezt a munkát.

Mi a helyzet a régióban és nálunk?

A mobilizálódási trend a közép-kelet-európai országokban is megfigyelhető. Egyre több vállalat szabályozza a mobil eszközök használatát. Sziftveroldalon nemcsak a vállalati appok iránti kereslet nőtt érzékelhetően, hanem ún. mobility management megoldásokat (EMM) is egyre több cég vezet be.

Az IDC ezzel kapcsolatos kutatásainak egyelőre csak a tavalyi eredményeit ismerjük, de a közel egy éve készített felmérés, amelyben cseh, lengyel, magyar és román vállalkozásokat kérdeztek meg, már mutatta ezt a fejlődési irányt (a kutatás eredményeiről itt olvashatnak részletesen). A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy a cseh és a lengyel cégek vonakodnak leginkább attól, hogy szabályozzák a saját eszközök munkahelyi használatát, mivel nem képesek biztosítani a hálózat kívánatos mértékű biztonságát. Romániában viszont az átlagosnál nagyobb az elfogadottsága a BYOD-nak.

Az elemzésben az IDC meglehetősen szűkszavúan foglalkozott a magyarországi helyzettel, A BellResearch tavalyi Magyar Infokommunikációs Jelentése azonban részletes képet ad az itthoni gyakorlatról. A nagyvállalatok közel háromnegyede, a kis- és középvállalatoknak pedig közel a kétharmada teszi lehetővé, hogy alkalmazottai saját okoseszközökről is hozzáférjenek a céges IT-rendszerhez.

Egy idei elemzés, melyet az Ipsos MORI készített a Microsoft megbízásából, hasonló arányokat mutatott (a kutatási eredményekről itt írtunk részletesebben): a hazai kkv-k 57 százaléka támogatja a BYOD-ot. Arányuk 2014-ben még csak 38 százalék volt. Az Ipsos MORI szerint a pozitív változást nagyban segítette a biztonsági feltételek látványos fejlődése. A magyar piacon egyébként a mikrovállalkozások járnak az élen a BYOD-ban: 67 százalékuk támogatja, hogy alkalmazottaik saját mobil eszközt használjanak munkájukhoz. Ebben valószínűleg az játszik szerepet, hogy fontosabb számukra az így elérhető megtakarítás, mint vele járó biztonsági kockázat. A munkakörülményeket jobban szabályozó és kontrolláló középvállalatok körben már csak 51 százalék a BYOD-ot támogatók aránya.