Itthon is egyre több cégnél térnek át a mobil eszközök használatára, amit viszont még nem nagyon szabályoznak.
A közép-kelet-európai vállalatok is egyre inkább a termelékenységet és a versenyképességet növelő tényezőként tekintenek az üzleti környezetben használt mobil eszközökre. Ez pedig újabb távlatokat nyithat meg a mobilkészülékek céges használatát könnyítő, biztonságát növelő megoldások szállítói számára – állapítja meg az IDC egyik legutóbbi régiós elemzése.

A régióban is egyre kelendőbbek a mobil üzleti applikációk

A mobil munkaerő a közép-kelet-európai országokban is egyre bővül, az itt tevékenykedő cégek fokozatosan kialakítják a mobil eszközök használatára vonatkozó szabályozást, egyre több itteni vállalat vásárol úgynevezett mobility management megoldásokat (EMM) és általában is növekszik a mobil applikációk iránti kereslet.

A témával kapcsolatban az amerikai pickutató és elemző cég nemrégiben készített felmérést, amelyhez cseh, lengyel, magyar és román vállalkozásokat kérdeztek meg. A kutatás szerint a mobilitási stratégia megalkotásában Románia jár az élen, ott a cégek 36 százalékának van már szabályozása arra, hogyan használhatják mobil eszközeiket a munkavállalók, a többi ország felzárkózóban van ehhez a szinthez.

A régiós országok igen jól állnak az okostelefon-használatban, az idei második negyedévben ugyancsak az IDC kimutatása szerint a térségben eladott készülékek több mint a háromnegyede már ebbe a kategóriába tartozott. Egyre többen használnak munkaeszközként táblagépet is.

Kinek mire kellenek a mobil eszközök?

A mobilitás növelésének a motivációja azonban iparágtól függően eltér egymástól, ezért nem árt a vendoroknak tisztában lenni az ágazatspecifikus elvárásokkal. Néhány iparágban az okostelefonok, táblagépek használatának legfőbb indítéka, hogy távoli helyekről is közvetlen hozzáférést tegyen lehetővé a központi vállalati rendszerekhez. Másoknál inkább az a fő szempont, hogy a mobileszközök bírják az extrém időjárási körülményeket.

A kereskedelemben és a média piacon az IDC tapasztalatai szerint a céges mobilitás hajtóereje a bevétel növelése, miközben ez a szempont jóval kevésbé fontos a közműcégek és az állami vállalatok számára. A pénzintézeteknél, továbbá ugyancsak a kereskedelemben a mobilitást a költségcsökkentés egyik fontos eszközeként tartják számon.

A kutatókat meglepte, hogy a mobileszköz-kezelő megoldások mennyire elterjedtek már nemcsak a régió nagyvállalatai, hanem a kis- és középvállalatok körében is. E tekintetben az elemzők fontosnak tartják megjegyezni, hogy jelentős különbségek vannak a nagy- és kisvállalatok által preferált partnerek között. Míg a megkérdezett vállalatok elsődlegesen a mobilszolgáltatókat tartják a legmegbízhatóbb szállítóknak, a választás második körében már cégmérettől eltérően mások a preferenciák. Az ezer főnél nagyobb cégek alternatívaként inkább rendszerintegrátort választanának, míg a kisebb vállalkozások üzleti mobilitás specialistára bíznák magukat.

Az orosz és a román cégek a legnyitottabbak a BYOD iránt

A biztonság és a megfelelőség jelenti mobilitás szempontjából a legnagyobb kihívást a régiós cégek számára – állapítja meg a jelentés. Ennek megfelelően a szakértők arra számítanak, hogy a térség vállalatai főleg mobil biztonsági megoldásokat vásárolnak.

A felmérés másik érdekes megállapítása, hogy a cseh és a lengyel cégek vonakodnak leginkább attól, hogy szabályozzák a saját eszközök munkahelyi használatát (BYOD-Bring Your Own Device), mivel nem képesek biztosítani a hálózat kívánatos mértékű biztonságát. Oroszországban és Romániában viszont nagyobb az elfogadottsága a BYOD-nak.

Noha a mobil üzleti alkalmazások piaca még meglehetősen éretlen a térségben, a kereslet nagyon gyorsan növekszik. A régiós vállalkozások 38 százalékának vannak ezzel kapcsolatos tervei, vagy már fejlesztett is egy, vagy több mobil applikációt. Az IDC előrejelzése szerint ez a mutató két éven belül elérheti az 50 százalékot. A fejlesztések leginkább a vevői és munkavállalói elégedettséget, illetve a működési hatékonyságot célozzák meg.

Itthon a cégek több mint a fele nyitott a mobil eszközökre

Az elemzés meglehetősen szűkszavúan foglalkozott a magyarországi helyzettel kapcsolatban, ezért más forrásból is igyekeztünk adatokat gyűjteni a témához. A BellResearch által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés tavalyi megállapításai szerint itthon a nagyvállalatok közel háromnegyede, a kis- és középvállalatoknak pedig közel a kétharmada teszi lehetővé az okoseszközöknek a céges it-rendszerhez való hozzáférést.

BYOD és a vállalatméret, BellResearch 2014
Create column charts

Ha azonban azt nézzük, hogy van-e hozzá megfelelő szabályozás, illetve valamilyen it-megoldás, akkor a mutatók minden kategóriában jóval szerényebbek. A nagyvállalatok alig 35 százaléka mondhatja el magáról, hogy rendelkezik mobilitási stratégiával. Még rosszabb a helyzet a középvállalatoknál, ahol ugyanez a mutató mindössze 21 százalék. A kisvállalati kör 12 százaléka, míg a mikrovállalkozásoknak alig 3 százaléka teremtett eddig szabályozott környezetet a mobil eszközök céges használatához.

Márpedig az EMM előtt világméretekben is nagy piaci lehetőségek állnak. Egy másik amerikai elemző, a Strategy Analytics szerint az évtized végén az EMM megoldásszállítók már a jelenleginél kétszer nagyobb globális piacon osztozhatnak.
A céges informatikai rendszerek ugyanis a következő öt évben a hagyományos kliens-szerver környezetről fokozatosan állnak át a mobilra. Az EMM-ből származó bevételek 2014-ben 32 százalékot nőttek, megközelítették a másfél milliárd dollárt. Az elemzők a következő évekre további 15 százalékos bővülést jeleznek előre, ennek nyomán a globális piac mérete 2020-ra elérheti a 3,2 milliárd dollárt is.

Piaci hírek

Kína a "digitális embereket" is tornasorba állítja

Az illetékes szabályozó hatóság legújabb tervezete már stratégiai tudományos problémának minősíti az MI-személyiségek szabályozását, ahol a megfelelő irányítást nem biztosíthatják önmagukban a kialakulóban lévő iparági normák.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.