Személyes jelenlétével is hangsúlyozta az ipar, az egyetemek által képviselt tudásközpontok és az állam összefogásának fontosságát az ország verssenyképességének javításában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azon az eseményen, melyen a Telekom Csoport partneri megállapodást írt alá két magyarországi egyetemmel.

A Szegedi Tudományegyetemmel és a Szent István Egyetemmel a Magyar Telekom és a T-Systems elsősorban kutatás-fejlesztésben működik együtt. Az együttműködés kiterjed többek között a hazai orvosképzésre, az informatikai oktatásra, valamint az agrár- és élelmiszeripari képzésre is. Mint Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója mondta, a megállapodás alapján hatékony együttműködést szeretnének kialakítani a kutatás-fejlesztésben, az innovációs és kutatási eredmények hasznosításában, a technológiatranszferben és az intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztésében is. Ennek szerves részeként a leendő mérnökök és iparági szakemberek képzésében évről évre növekvő hangsúlyt kaphatnak a digitális készségek.

Három szereplő kölcsönhatása az innovációs képesség javulása

Palkovics László beszédében azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás teljes mértékben beleillik a kormány innovációt támogató terveibe. Megismételte a kormány régóta hangoztatott álláspontját: olyan felsőoktatásra van szükség, amelyből nem hiányozhatnak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági igények.

Mint mondta, míg a vállalatok innovációs költése folyamatosan nőtt az elmúlt másfél-két évtizedben, addig a költségvetési ráfordítások gyakorlatilag a 2002-es szinten maradtak. A Bloomberg napokban megjelent legfrissebb innovációs indexe is ezt mutatja, melyen Magyarország a tavalyi helyezéséhez képes öt helyet rontva a 32. helyen áll, és a korábban jóval hátrébb sorolt Románia is előttünk végzett. Ez is azt igazolja Palkovics szerint, hogy kiemelten kell foglalkozni a kérdéssel. Ezzel magyarázta az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának átalakítását is.

Követendő példaként az ún. triple helix modellt említette – lényegében erre épül a Telekom Csoport és az egyetemek partnersége is –, amely szerint az egyetemek, az ipar és a kormányzat kölcsönhatása tud létrehozni olyan új tudásközvetítő központokat, amelyek révén az innováció a leghatékonyabban jut érvényre. A modell szerint nincs éles határ az egyetemek és az ipar között, hanem folyamatos az interakció, ezáltal a tudásátadás, így az egyetemi tudásközpontok is túllépnek az alapkutatáson, de az ipar szereplői is belefolynak az alapkutatásokba. A kormányzatnak mind az ipar, mind a felsőoktatás felé szabályozói feladata van, amit például támogatások formájában is megvalósít.

Ezek a konkrét tervek

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Rovó László arról beszélt, hogy Szeged regionálisan és európai szinten is komoly tudásközponttá vált. Az ELI-ALPS Lézerkutató Központ mellett európai tudásváros épül. Az ELI Science Parkba kifejezetten tudás- és innovációorientált, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégeket, laboratóriumokat várnak. A rektor elmondta, hogy megkezdődött a központnak helyet adó telken a területrendezés. Emellett egy inkubátorház is épül (utóbbit egyébként még 2015-ben jelentették be). A tervek között szerepel még közös, integrált oktatási, gyakornoki és ösztöndíjprogramok elindítása, illetve már meglévők korszerűsítése.

A Szent István Egyetem esetében a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság informatikai fejlesztését, a technológiai fejlődés integrációját és a megfelelő szakemberek képzését célozza meg az együttműködés, mondta Palkovics László, az egyetem rektora (aki csak névrokona a miniszternek). Az egyetem a Telekommal közösen tervezi elindítani az Élelmiszertudományi Karon az agrár- és élelmiszerinformatikai szakot.

A nyitóképen balról jobbra: Dr. Fendler Judit kancellár (SZTE), Prof. Dr. Rovó László rektor (SZTE), Rékasi Tibor vezérigazgató, Magyar Telekom, Prof. Dr. Palkovics László miniszter, Kaszás Zoltán vezérigazgató, T-Systems Magyarország, Prof. Dr. Palkovics László rektor (SZIE) és Magyar Ferenc kancellár (SZIE).