Az idén induló hétéves európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot kíván fordítani a hazai kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére – jelentette be hétfőn Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt bővítése kapcsán tartott tájékoztatón.

Kettős uniós forrás k+f-re

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az újonnan megnyíló EU-s alapokból a hazai társfinanszírozással együtt összesen 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre. Ennek több mint a 10 százalékát 767 milliárdot szánják kimondottan kutatás-fejlesztési és innovációs célokra. Az összeg nagyobb része vissza nem térítendő támogatás formájában érhető el.

A hazai k+f további növekedésének másik hajtóereje az a Horizon 2020 program lehet, amelyben további 70 milliárd eurós uniós keret áll rendelkezésre, de az abból elnyerhető forrásokért a többi tagállammal kell versenyezni. Az államtitkár szerint ebből mintegy 350 millió eurót szerezhetnek meg a magyar kutatók.

Cséfalvay Zoltán: a 110 milliárdból 29 megy a szegedi lézerközponthoz

A kutatás-fejlesztésre szánt százmilliárdokból 110 milliárd forint juthat kifejezetten a k+f infrastruktúra fejlesztésére. Ebből 29 milliárd forintot elvisz a szegedi szuperlézeres program áthúzódó része. A nagy európai projektekhez való kapcsolódás támogatására 15 milliárdot szánnak, további 15 milliárd jut a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára. A kutatási infrastruktúra még szélesebb körű fejlesztésére további 48 milliárd forint áll rendelkezésre, amit újabb 10 milliárd forinttal fejel meg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program erre vonatkozó fejezete. A bejelentés kapcsán Cséfalvay megjegyezte, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította k+f-re, de az évtized végéig az 1,8 százalék elérése a cél.

A hazai kutatók jók, de a fiatalok menekülnek

Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a 2008-ban uniós kezdeményezésre indult infrastruktúra projekt 2010-re készült el. A 2011. óta online módon is elérhető regiszter jelenleg 90 stratégiai infrastruktúrát foglal magában. Az alulról, vagyis a kutatók szintjéről építkező rendszert Magyarország legutóbbi EU-s elnöksége idején több helyen is bemutatták, de azóta alvó állapotba került, noha annak idején több tagország érdeklődését is felkeltette. Kroó reméli, hamar megnyílnak az újabb pályázatok, és elérhető lesz a mögöttes pénz is, mert Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.

Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak ugyan jó kutatóink, de az átlagéletkoruk gyorsan növekszik, mivel a fiatalabb korosztály tömegesen hagyja el az országot. Ezt a kérdést szerinte nem lehet csupán a politikai jelszavak szintjén megoldani.

Az üzleti szférát képviselő Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, fontosnak tartják, hogy eddig is, de a jövőben is ott bábáskodjanak a hazai k+f projekteknél. Megemlítette, hogy cége most építtet Debrecenben egy Science Parkot. Az idei év végére elkészülő létesítmény eszközeit, kutatólaboratóriumait ingyen használhatják majd az egyetemisták.

Ennek apropóján Cséfalvay államtitkár megjegyezte, hogy még az első negyedévben megjelenhet egy olyan pályázat, amely általában ösztönözné a vállalati kutatási bázisok megnyitását a hazai startupok, valamint a kis- és középvállalkozások előtt.