Nagyon keményen igyekszik megakadályozni a Sony, hogy riválisa bekebelezhesse a számtalan nagysikerű címet fejlesztő Activision Blizzard kiadót. A Microsoft több mint 68 milliárd dolláros akvizícióját a kiemelten fontos régiók versenyjogi hatóságai immár bő egy éve vizsgálják árgus szemekkel, mivel az összeolvadás potenciálisan piactorzító hatásokkal járhat.

Az ügylet egyelőre sem az USA-ban, sem az EU-ban nem kapott még zöld jelzést, de aktuálisan az Egyesült Királyságban folyik a legforróbb játszma. A brit piacok tisztasága felett őrködő Competition and Markets Authority (CMA) előzetes vizsgálatát ugyanis februárban azzal zárta, hogy a felvásárlás negatív hatással járna a fogyasztókra.

Ezt természetesen a Microsoft igyekszik hevesen cáfolni. Az amerikai óriásvállalat az elmúlt egy évben rendszeresen kifejtette, hogy feltett szándéka a játékosok legszélesebb körét elérni a vállalathoz köthető termékekkel, és hosszú távon hajlandó vállalni, hogy egyenlő hozzáférést biztosít ezekhez a játékipart meghatározó címekhez más platformokon is.

Redmond nem csupán nyilatkozatok szintjén fogadkozik, hanem a játékipar meghatározó szereplőivel is próbál konkrét egyezségre jutni. Legutóbb például a Nintendóval sikerült egy 10 éves megállapodást aláírni. Ebben a Microsoft kötelezettséget vállal arra, hogy az Activision Blizzard zászlóshajói (elsősorban a Call of Duty sorozat) ugyanolyan feltételekkel lesznek elérhetőek a japán rivális eszközein. Hasonló szerződés köttetett a GeForce Now platformot üzemeltető Nvidiával is.

Keresztbe fekszenek

Ahhoz azonban, hogy a Microsoft meggyőzően érvelhessen a hatóságoknál, szüksége lenne egy aláírásra a legfontosabb versenytárstól is. A PlayStation konzolokat gyártó és több játékkiadót is tulajdonló Sony Interactive Entertainment vezetőségének azonban a jelek szerint esze ágában sincs megállapodást kötni.

A távol-keleti rivális a CMA megállapításai reagálva világossá tette [PDF], "rendkívül szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Microsofttal létre lehetne hozni egy megállapodást", de amennyiben ez meg is történne, akkor sem látna garanciát arra, hogy az abban vállaltakat hatékonyan lehetne ellenőrizni és érvényesíteni.

A Sony szerint a Microsoft könnyen kijátszhatná egy ilyen megállapodás szellemiségét például úgy, hogy a PlayStation-felhasználók szolgáltatásait szándékosan "visszafogja", vagy azzal, hogy a Microsoft-játékok árát más platformokon megemeli. (A fentebb említett Nintendo-megállapodásban egyébként az azonos szolgáltatási minőség, funkcionalitás és értékesítési ár is szerepel a vállalások között.)

Nincs könnyű helyzetben tehát a CMA, amelynek a tervek szerint április 26-ig kell elkészítenie a játékpiac eddigi legnagyobb szabású felvásárlásának sorsáról döntő végső jelentését.