Csak minden harmadik magyarországi vállalat tervezi, hogy komolyabb forrásokat fordít kutatás-fejlesztésre, derül ki a K&H legfrissebb innovációs indexéből. Az immár hetedik alkalommal kiadott elemzés szerint a cégek a kedvezőtlen gazdasági kilátások és a drága források miatt elsősorban a meglévő ügyfélkörük megtartására, kiszolgálásuk színvonalának emelésére, valamint belső folyamataik hatékonyságának javítására fordítják energiáikat.

Bár magának a K&H innovációs indexnek a pontszáma nem változott, ugyanazon a szinten, 29 ponton áll, akárcsak fél évvel korábban. A bank elemzői a mostani elemzés kapcsán hangsúlyozzák: a felmérés kezdete, azaz 2021 első féléve óta az innovációs index csak kis mértékben, 31 és 28 pont között ingadozott, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innovációs kedv az elmúlt három évben lényegében stagnált.

Az innovációra erősen hat a makrogazdasági környezet, amit most a cégek rosszabbnak ítélnek mint egy éve: a tavalyi 52 százalékkal szemben idén 62 százalék mondta, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de szingifikánsan, 19 százalékról 14-re csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Nem készülnek innovációs stratégiák

A kutatás szerint továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pont), akár csak a vállalati stratégia részeként, mindössze a válaszadók 8 százaléka készít, ők jellemzően magukat vezető innovátor cégnek is vallják. A valóság azonban kicsit más: a magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek 43 százaléka nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, 81 százalékuk pedig nem tervez ilyet egy éven belül.

A megvalósult innovációkat értékelő alindex viszont 4 pontot emelkedett (37 pont). Ez jól tükrözi a vállalatok általános hozzáállását: nincsenek nagy terveik, de a szükséges fejlesztéseket megvalósítják. Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója szerint a "távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük."

A korábbi felmérésekhez képest nincs elmozdulás abban sem, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel (ezeknek a szervezeteknek az értékelése 39 pont), amitől a többi árbevételi csoport 7-12 ponttal marad el.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), mutatójuk 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. A legalacsonyabb pedig a mezőgazdasági vállalatoké (22 pont). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pont), az iparé viszont 4 ponttal csökkent (26 pont).

18 százalékról 12 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint amennyit az elmúlt két évben végrehajtottak – eközben a a vállalatok 67 százaléka tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument, szemben az előző kutatás 57 százalékával. 24 százalékról 22-re csökkent azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak.

A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki.

A kutatásból kiderült az is: jelentősen, 22 százalékról 16 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.