A kínai jegybank az eddigi négy nagyváros után újabb településekre is kiterjeszti az általa fejlesztett digitális valuta (a jüan ISO kódjából eredően e-CNY jelöléssel hivatkozott kriptopénz) tesztjét. Bár a jegybank vezetőjének vasárnapi nyilatkozatában nem szerepeltek határidők az újabb tervek megvalósítására, az a mostani tájékoztatásból is kiderült, hogy az intézmény eddig sikeresnek ítéli a digitális jüan próbaüzemét. A kibocsátási és disztribúciós mechanizmusok ennek alapján kompatibilisek a meglévő pénzügyi rendszerrel, ez pedig ahhoz is hozzájárul, hogy annak hatásai minimálisak legyenek a bankszektor megszokott működésére.

Az évente megrendezett (bár a pandémia következtében tavaly elmaradt) Boao Forum gazdasági konferencián a központi bank képviselői felvázolták, hogyan folytatódik az e-CNY ökoszisztémájának felépítése, beleértve a rendszer megbízhatóságának és biztonságának fejlesztését, illetve a szabályozói oldalon a digitális valuta bavezetéséhez szükséges keretrendszer kialakítását. A Reuters hétfői beszámolója újra felidézi azokat a korábbi elképzeléseket, amelyek szerint a jövő februári pekingi téli olimpián a külföldi látogatók is használatba vehetik a kriptovalutát, ami a határokon átnyúló tranzakciók bevezetését is felveti.

Ez utóbbiról szólva a jegybank vezetője ismét közölte, hogy az e-CNY 2014 óta zajló fejlesztései során egyelőre még mindig csak a belföldi felhasználásra koncentrálnak. Ettől függetlenül már több másik országgal is együttműködésbe kezdtek a későbbi nemzetközi tranzakciók feltételeinek kidolgozására: a digitális jüan nemzetközivé válását természetes folyamatnak tartják, Kína célja pedig hivatalosan nem a dollár vagy más nemzetközi fizetőeszközök leváltása, hanem a választási lehetőség biztostása a piacok számára.

Szomorúak persze akkor sem lennének

Az már a kommunikációs panelektől független dolog, hogy az e-CNY bevezetésével a jüan is hangsúlyosabban jelenhetne meg a nemzetközi kereskedelem elszámolási egységei között, ahol a dollár aktuálisan 88 százalékos, míg a kínai valuta mindössze 4 százalékos részesedéssel bír. Bár azt a kínaiak is elismerik, hogy a jegybanki kriptopénz és a vele kapcsolatos fizetési szolgáltatások fejleszésében még a hazai felhasználást tekintve is komplex problémákat kell megoldaniuk, a nyugati kormányzatok lemaradás szembetűnő ezen a területen. Amennyiben pedig a nyugati gazdaságok képtelenek lesznek ennyire lényegre törő módon bevezetni egy hasonló (köz)szolgáltatást, értelemszerűen más próbálja majd betölteni az így keletkező űrt.

Az új rendszer kulcsfontosságú lenne a pénzügyi politikai célok megvalósításában és a pénzügyi stabilitás fenntartásában: az alternatív fizetőeszközök és pénzügyi megoldások felfutásával egyre több olyan tranzakcióra kerül sor, amelyre a jegybankoknak nincs sem rálásátása, sem ráhatása. Az e-CNY lényege tulajdonképpen egy olyan nyílt és közműszerű megoldás ismételt felépítése, mint amilyen eredetileg a készpénzes fizetés volt, ami azonban különbözik a blokklánc-technológiára épülő más eszközöktől is: a rendszer monetáris hátterét tekintve például óriási különbség lesz a hagyományos kínai fizetőeszközzel megegyező árfolyam, nem beszélve a tranzakciók kínai központi ellenőrzésről.

A kínai vezetés egyébként ezen a területen is egyre kevésbé vevő az ellenőrzés felpuhulására, így például arra, amikor a tulajdonképpeni pénzügyi szolgáltatók technológiai cégként határozzák meg magukat, és észrevétlenül az ágazat meghatározó szereplőivé válnak. Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, az utóbbi hónapokban egymást érték az online platformok és szolgáltatók megrendszabályozásáról szóló intézkedések, miután a hitelezők Kínában is egyre inkább a technológiával támogatott új üzleti modellek felé fordultak a világjárvány és a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásaival közepette.