Az amerikai elnök pénteken kihirdetett, 72 pontból álló rendelete általánosságban a piaci verseny védelmét és erősítését célozza, ezen belül azonban a technológiai óriásválallatok monopolisztikus gyakorlatait igyekszik szétcsákányozni. A benne foglalt rendelkezéseket az olyan szövetségi ügynökségeknek kell majd implementálniuk, mint amilyen az amerikai távközlési hivatal (Federal Communications Commission, FCC) és a versenyfelügyelet (Federal Trade Commission, FTC), azok tartalma pedig az előző adminisztráció alatt felfüggesztett netsemlegességi szabályok visszaállításától a tech monopóliumok szigorú vizsgálatán át a "javításhoz való jog" kodifikálásáig terjed.

Joe Biden a rendelet aláírása előtt egy sajtótájékoztatón emelt ki ezek közül néhány rendelkezést, például azt, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóságnak vény nélkül kapható termékként kell kezelnie a hallókészülékeket, vagy azt, hogy az FTC tiltsa be vagy korlátozza a munkahelyváltást akadályozó versenytilalmi korlátozásokat, amelyek egyébként éppen a technológiai iparban számítanak a munkaszerződések gyakori elemének.

A rendelet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek célja, hogy az internet-előfizetőknek szélesebb választási lehetőséget és jobb minőségű szolgáltatást biztosítsanak. Az elnök ennek jegyében arra szólítja fel az FCC-t, hogy kötelezze az internetszolgáltatókat az árak és az előfizetési díjak bejelentésére, megakadályozva őket abban, hogy a bérlők opcióit korlátozó külön megállapodásokat kössenek például az ingatlankiadókkal.

A dokumentum feleleveníti a Barack Obama elnökségéhez kötődő hálózatsemlegességi szabályokat is, és kitér a vállalat-összeolvadások fokozottabb ellenőrzésére, kiemelve a domináns internetes platformok vizsgálatát, különös tekintettel a feltörekvő versenytársakat érintő "gyilkos felvásárlásokra", a sorozatos cégegyesítésekre, az adatok felhalmozására, az "ingyenes" termékek versenytorzító hatására vagy a felhasználók magánéletének védelmére is.

Fogyasztó helyett vásárló, monopólium helyett verseny

Ahogy a beszámolókból kiderül, a Biden-adminisztráció a szabályozás további szigorítását is tervezi az FTC-n keresztül az adatgyűjtésre és a megfigyelésre vonatkozóan, amelynek nyilvánvaló módon komolyan érintik majd a világ legnagyobb technológiai vállalatait. Napirenden van emellett a szabadalmi politikai óvatos reformja, miután a kormányzat felkérte a legfőbb ügyészt és a kereskedelmi minisztert, hogy fejték ki álláspontjukat a szellemi tulajdonról szóló és a monopóliumellenes törvények egymásra hatásáról, hogy elkerüljék a piaci fölény versenyellenes kiterjesztésének lehetőségét a bejegyzett szabadalmak körén kívülre.

Kevésbé látványos, de ugyanilyen fontos az a győzelem, amit az új rendelkezések "javításhoz való jog" támogatói számára jelentenek. Biden azzal is megbízta ugyanis az FTC-t, hogy korlátozza a piacvezető eszközgyártókat azokban a kialakult gyakorlataikban, amelyekkel megakadályozzák, hogy a vásárlók független szervizekben vagy akár otthon, saját maguk megjavíthassák elektronikai eszközeiket.

Bár ez első körben csak a mezőgazdasági gépekre vonatkozott volna, utóbb kiderült, hogy a kezdeményezést az elektronikai cikkek legszélesebb körére kiterjesztették. Az amerikai kormányzat korábban közzétett állásfoglalása szerint a gyártók által a javítási korlátozásokra adott magyarázatok csak ritkán megalapozottak; ahogy azt éppen tegnap írtuk, már az Apple egyik alapítója, Steve Wozniak is nekiment korábbi cégének, felidézve, hogy a hőskorszakban még fel sem merült, hogy odahaza ne tudna szétszerelni, javítani vagy módosítani bármilyen elektronikai berendezést.

Az amerikai kormányzat szerint a most kiadott 72 rendelkezés célja a piaci verseny előmozdítása és a bérek emelése, a megfelelő finanszírozás rendelkezésre bocsátása és az intézkedések végrehajtása azonban egyrészt a kongresszus, másrészt az illetékes kormányügynökségek feladata lesz. Az FCC demokrata tagjai mindenesetre már üdvözölték az új elnöki rendeletet, kiemelve például az élénkebb és hozzáférhetőbb szélessávú szolgáltatási piac jelentőségét, illetve a verseny fontosságát az amerikai gazdaság felfuttatásában.