Nem megnevezett összegért túlad a tudományos fantasztikus mozikba illő gépeket fejlesztő részlegén a Google anyavállalata, az Alphabet. A Boston Dynamics még 2013-ban került a cégcsoporthoz félmilliárd dollárért, de tavaly már világossá vált, hogy a robotkutyáknak mennie kell.

Japán lesz, ami Japánhoz tartozik

A robotikával kapcsolatos kutatások és azok kereskedelmi célú kiaknázása a kezdetektől fogva komoly gyökerekkel bírt Japánban. A távol-keleti SoftBank mostani bejelentése, miszerint felvásárolják az amerikai fejlesztési központot tehát ennek a "tradiciónak" a megerősítéseként is értelmezhető.

A japán nagyvállalat óriási tőkével rendelkezik, és nem titkolt célja, hogy ezeket a forrásokat olyan megoldásokba, know-how-ba fektessék, amelyek a közeljövő üzleti lehetőségeit hordozzák magukban. A SoftBank meglátása szerint az egyik ilyen terület a robotika, hiszen a szegmens fontossága csak egyre hangsúlyosabbá válik, ahogy a világ gazdasága fokozatosan digitalizálódik.

A SoftBank eddig is erősen érdekelt volt a robotok gyártásában, mostani akvizíciókkal csak még magasabb fokozatba rakja a sebváltót. A többes szám nem elírás, hiszen az Alphabettel kötött üzlet keretében a kétlábon járó robotok fejlesztését végző japán Schaftot szintén a bevásárlókosarába rakta a SoftBank. Utóbbi ugyancsak egy 2013-as felvásárlással került az amerikai óriáshoz.

Az ország leggazdagabb embere által irányított cégcsoport sok más területen is nagy aktivitást mutat. Tavaly például 32 milliárd dollárt adtak az ARM csipgyártóért, és egy befektetési alapon keresztül ennél is nagyobb összegeket szándékoznak költeni más amerikai gyártóüzemekre és startupok felkarolására.

Pénz nem jött, csak a félelmek erősödtek 

Az 1992-ben alapított Boston Dynamics Google-nél töltött kitérője meglehetősen döcögősre sikeredett. Miután a keresőóriás átszervezte magát, a konkrét bevételi lehetőségek fontossága felértékelődött még azoknál a projekteknél is, amelyekből inkább hosszabb távon vártak profitot. Az Alphabet közvetlen irányítása alá kerülő robotos részleg viszont képtelen volt teljesíteni a bevételi célokat, és az anyavállalatnál már abban sem reménykedtek, hogy a következő években piacosítható termékekkel állhatna elő.

A dolgokat tetézte, hogy a Boston Robotics négy lábú vagy akár humanoid kísérleti modelljei időről időre felbukkantak a hírekben, ám ezek a gépek inkább félelmet és szörnyülködést váltottak ki az emberekből. A munkahelyüket féltő vagy egyszerűen a robotika lehetőségeitől megrettenő közönség enyhén szólva is vegyes érzelmekkel fogadta a kutatások eredményeit.
 

A Massachusettsben működő Boston Dynamics házon belüli pozícióját semmiképpen nem erősítette az sem, hogy az Android operációs rendszer megalkotásáról híres Andy Rubin 2014-ben távozott a cégtől. Rubin volt az ugyanis, aki a robotika témáját vitte a vállalaton belül, lelépését követően pedig átértékelődtek a prioritások.

A fentiek végül oda vezettek, hogy tavaly már teljesen világossá vált, hogy a részlegnek mennie kell. A bő egy évvel ezelőtti pletykák szerint a Boston Dynamics lehetséges kérői között ott volt a Toyota és az Amazon is. Előbbi saját kutatási részlegébe (Toyota Research Institute) integrálhatta volna az így szerzett szakértelmet és technológiákat, míg az Amazon óriási raktáraiban hasznosíthatná a robotikai fejlesztéseket. Úgy tűnik azonban, végül a SoftBank ajánlata bizonyult a legvonzóbbnak.