A külföldi érdekeltségek korlátozásáról döntött Japán az informatikai és telekommunikációs szektorban. Hasonló dologra eddig is volt példa, ám a repülőgépipar, a fegyvergyártás, vagy éppen a nukleáris szektor mellett mostantól az infokom területen érdekelt vállalatok esetében sem lesz egyszerű a határon túli befektetés.
Nemzetbiztonsági érdek
A három minisztérium (pénzügy, kereskedelem, kommunikáció) által közösen jegyzett mai közlemény szerint az utóbbi években nagyon felértékelődött a kiberbiztonság fontossága, ezért a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek biztosítják az ország védelmét.
A japán nemzetbiztonságot szavatolandó augusztus elsejétől kezdve 20 infokommunikációs szektorban kell majd előzetes engedélyt kérni a külföldi befektetőknek ahhoz, hogy japán cégekben 10 százalékot meghaladó részesedéshez jussanak. Ez igaz a tőzsdén jegyzett vállalatokra és a többi cégre egyaránt.
A törvény rendelkezése szerint a bejelentést követő vizsgálat eredményétől függően a kérvényezőnek vagy megadják az engedélyt a vásárlásra, vagy módosítania kell a paramétereken, esetleg teljes egészében megtagadják a befektetés végigvitelét.
A tudjukkik miatt
Bár a minisztériumi közleményben egyetlen országot sem említenek, de az időzítésből is egyértelmű, hogy mindezt a kínai globális nyomulás ellen hozták. Az Egyesült Államok és a távol-keleti óriás között az utóbbi hetekben, napokban durván eszkalálódott a kereskedelmi vita. Ennek első körben a Huawei itta meg a levét, mivel a kínai gyártó sem az amerikai piacra nem szállíthat bizonyos eszközöket, sem ottani partnereivel nem folytathatja az eddigi kapcsolatokat. Bár utóbbi rendelkezést 90 napig felfüggesztették, a Huawei-nek immár nem csak Amerika, de például Európa miatt is fájhat a feje.
A japán bejelentés "véletlenül" pont aznap történt, hogy Donald Trump amerikai elnök látogatásra érkezett a szigetországba. Az előzetes tervek szerint az Abe Sinzó miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon többek között a kereskedelmi kapcsolatok is terítékre kerülnek.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?