A külföldi érdekeltségek korlátozásáról döntött Japán az informatikai és telekommunikációs szektorban. Hasonló dologra eddig is volt példa, ám a repülőgépipar, a fegyvergyártás, vagy éppen a nukleáris szektor mellett mostantól az infokom területen érdekelt vállalatok esetében sem lesz egyszerű a határon túli befektetés.
Nemzetbiztonsági érdek
A három minisztérium (pénzügy, kereskedelem, kommunikáció) által közösen jegyzett mai közlemény szerint az utóbbi években nagyon felértékelődött a kiberbiztonság fontossága, ezért a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek biztosítják az ország védelmét.
A japán nemzetbiztonságot szavatolandó augusztus elsejétől kezdve 20 infokommunikációs szektorban kell majd előzetes engedélyt kérni a külföldi befektetőknek ahhoz, hogy japán cégekben 10 százalékot meghaladó részesedéshez jussanak. Ez igaz a tőzsdén jegyzett vállalatokra és a többi cégre egyaránt.
A törvény rendelkezése szerint a bejelentést követő vizsgálat eredményétől függően a kérvényezőnek vagy megadják az engedélyt a vásárlásra, vagy módosítania kell a paramétereken, esetleg teljes egészében megtagadják a befektetés végigvitelét.
A tudjukkik miatt
Bár a minisztériumi közleményben egyetlen országot sem említenek, de az időzítésből is egyértelmű, hogy mindezt a kínai globális nyomulás ellen hozták. Az Egyesült Államok és a távol-keleti óriás között az utóbbi hetekben, napokban durván eszkalálódott a kereskedelmi vita. Ennek első körben a Huawei itta meg a levét, mivel a kínai gyártó sem az amerikai piacra nem szállíthat bizonyos eszközöket, sem ottani partnereivel nem folytathatja az eddigi kapcsolatokat. Bár utóbbi rendelkezést 90 napig felfüggesztették, a Huawei-nek immár nem csak Amerika, de például Európa miatt is fájhat a feje.
A japán bejelentés "véletlenül" pont aznap történt, hogy Donald Trump amerikai elnök látogatásra érkezett a szigetországba. Az előzetes tervek szerint az Abe Sinzó miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon többek között a kereskedelmi kapcsolatok is terítékre kerülnek.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak