A Huawei legújabb csúcstelefonja fontos információkat árult el az egész kínai félvezetőiparról.

A japánok FixItje, a főleg hardverek reverse engineeringen alapuló elemzésére szakosodott Fomalhaut Techno Solutions elemeire bontotta a Nikkei kedvéért a Huawei legújabb csúcstelefonját. Az eredeti cél az volt, hogy kiderítsék: mennyibe kerülhet a gyártónak a készülék. De közben kiderült más érdekesség is: a 2020 őszén piacra dobott csúcsmodellhez, a Pro 40-hez képest látványosan, 18 százalékponttal nőtt a kínai alkatrészek aránya.

Ha valaki nem emlékezne. Az augusztusban bemutatott Mate 60 Próban egy kanadai kutatócég olyan csipet talált, ami nem lehetett volna ott. 7 nanométeres gyártástechnológiával készült, amihez a csipet legyártó SMIC-nek elvileg nincsenek (legalábbis legális forrásból) berendezései. Emiatt a Huawei ismét az amerikai szankciópolitika fókuszába került, és a fél világ azt találgatja, mennyit fejlődhetett a kínai félvezetőipar 2019 óta, amióta az amerikaiak igyekeznek elzárni az országot a legfejlettebb technológiáktól.

Az új Mate Pro szerint gyorsabban haladnak, mint arra az ipar szereplői számítottak. És ezt nem kizárólag a 7 nanométeres gyártástechnológiával készített csip mutatja, hanem az is, hogy a telefonban látványosan nőtt, így már elérte a 47 százalékot a kínai alkatrészek aránya.

Olcsóbb, mint az iPhone 15 Pro Max

A Fomalhaut az alkatrészek összköltségét 422 dollárra becsülte, ebből 198 dollárnyi a kínai gyártmányú, ami viszont közel 90 százalékos növekedést jelent a Mate 40 Próhoz képest.

Összességében a Huawei telefonját olcsóbb részegységekből rakják össze, mint az iPhone 15 Pro Max. Utóbbi alkatrészköltsége – szintén a Fomalhaut elemzése szerint – több mint 30 százalékkal magasabb, 558 dollár. De míg az Apple csúcstelefonja 1200 dollárnál indul, addig a Huawei 900 dollár alatt kínálja a Mate 60 Prót (a GSMArena összehasonlítása szerint). Azaz az Apple (egyéb költségek nélkül) több mint 640 dollárt, míg a Huawei kb. 470-et keres egy készüléken: itt az Apple előnye már 37 százalék.

Az önmagában nem meglepő, hogy a Mate 40 Próhoz képest jelentősen nőtt a hazai alkatrészek aránya: amikor a korábbi modellt piacra dobták, még alig érződött az amerikai szankciók hatása. De a 60-as modellen az is látszik: nem csak a korlátozások hatottak. Jelentősen növelte a kínai alkatrészek súlyát például az, hogy a Huawei kínai beszállítótól, a BOE Technology Grouptól veszi a telefon egyik legdrágább alkatrészét, az OLED kijelzőt, amit korábban LG Display szállított. A BOE számára ez nagy fegyvertény, mert szeretne nagyobb szeletet kihasítani az LG és a Samsung uralta okostelefonkijelző-piacból. A két koreai gyártó egyelőre minőségben és gyártási kapacitásban jobban áll nála, és szakértők szerint kérdéses, hogy képes lesz-e kielégíteni a Huawei igényeit, ha a telefongyártás volumene felfut a régi szintre.

Amerikairól (Synaptics) kínaira cserélték az érintőpanel-szállítót, illetve jelentősen csökkentették a japán alkatrészek arányát (Mate 40: 19 százalék; Mate 60: 1 százalék), de nem csupán a kínai gyártók javára. A kameraszenzorokat például korábban a Sony szállította, de az új modellbe már a Samsungé került. A dél-koreai alkatrészek aránya egyébként még a kijelzőcsere ellenére is jelentősen, 5 ponttal nőtt, így a Mate 60-ban ez már eléri a 36 százalékot.

Csökken a kínai félvezetőipar hátránya

Ami pedig az izgalmakat okozó csipet érinti, a Fomalhaut vizsgálata is megerősítette: a HiSilicon tervezte és a kínai SMIC gyártotta 7 nm-es technológiával. Ez az elemezőcég szerint arra utal, hogy csökkent a kínai félvezetőipar lemaradása a világ élvonalához képest.

A szankciók bevezetése után az iparági konszenzus az volt, hogy Kína lemaradása nagyjából 7 év. Ezzel számolva a Huaweinek 2025-re lett volna reális esélye eljutni a 7 nanométerig, a legmagasabb technológiai színvonalat képviselő Apple iPhone-okba ugyanis 2018-ban kerültek először 7 nm-es csipek.

(Cikkünk nyitó képe illusztráció!)

Piaci hírek

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.