Rékasi Tibor vezérigazgató, aki tavaly ősz óta irányítja a T-Systems Magyarországot, a Bitportnak adott interjújában az első év tapasztalatait összegzi, de elmondja azt is, miért csúszott a Bubi-projekt.

Bitport: Tavaly ősszel vette át a T-Systems vezetését, milyen nagyobb feladatokat hozott az első év?

Rékasi Tibor: Alapjában véve vittük tovább a korábban elhatározott stratégiát, de még maradtak lezárandó feladatok a két éve elindított cégegyesítésből is. A tavalyi évhez köthető két meghatározó feladat a kereskedelmi terület átalakítása és a transzformációs partnerség mint új fogalom meghonosítása volt cégen belül és kívül.

Az értékesítési szervezet átalakítása azt jelentette, hogy a kereskedőket iparágakba soroltuk és így az egyes szektorokhoz kapcsolódóan koncentráltabb szakterületi tudásbázisokat alakítottunk ki. Noha számos technológiai kompetenciával rendelkező cég vagyunk, de úgy gondoljuk, hogy az értékesítési szervezetet ma már inkább az ügyfelekhez kötődő iparágak szerint van értelme felépíteni. Eleve olyan szakembereket is kerestünk a feladatra, amelyeknek elsősorban iparági tapasztalata van, nem technológiai.

Bitport: Az elődcégek közül ön irányította az IQSYS-t is, amely erősen technológiai szemléletű volt, sok fejlesztési tevékenységgel. Mennyiben más ezt a vállalatot irányítani, mint azt?

R. T.: Már az IQSYS-nél is azt gondoltam, hogy előbb-utóbb ki kell törni a technológiai fókuszból, de nem úgy, hogy közben elveszítjük a tudásunkat. Az IQSYS-nek is volt több erős kompetenciája, főleg pénzintézeti és közlekedési fókusszal, amire csak építkezni kellett. Ezeket fejlesztettük tovább a T-Systems Magyarországban, és egészítettük ki a távközlési és az infrastrukturális kompetenciákkal.

A két vállalat persze más dimenzió. Az IQSYS párszáz fős cég volt, a T-Systems pedig 1500-1700 fős szervezet. Menedzsment szempontból nyilván egész más egy ennyivel nagyobb céget irányítani, minimum egy döntési szinttel több van benne.

Az IQSYS-ben sokkal közvetlenebb volt az ügyfélkapcsolat, 80 nagy ügyféllel termeltük ki a bevételek oroszlánrészét, a T-Systemsnél 500 nagyobb ügyfél adja a bevétel meghatározó részét. Utóbbi esetében cégen belül sokkal inkább kell építeni a kommunikáció eszközeire, cégen kívül pedig a marketingre, mint az IQSYS-nél. Az IQSYS-ben még megtehettem, hogy a 80 ügyfélnek legalább a felét évente személyesen végigjárom, a T-Systemsnél maximum ötvenet tudok felkeresni.

Bitport: Mi volt az első év legnagyobb kihívása, és mi a legnagyobb eredménye? Milyen előnyei, de egyben milyen nehézségei vannak annak, hogy több kisebb cégből egy hatalmas, több ezer embert foglalkoztató szervezet jött létre?

R. T.: A legnagyobb kihívás talán az, hogy a nagy növekedés és az integrálódó szervezetek régi kultúrája nyomán kialakult helyzetet kellett megfelelően kezelni. Ami a nagy cég előnyeit és hátrányait illeti, meg kell találni az egyensúlyt a kis cégekre jellemző rugalmasság, egyszerűség és a nagyokra jellemző komplexitás között, ami még mindig rengeteg feladatot ad. A legnagyobb sikernek pedig a kormány és a Magyar Telekom partnerségi együttműködési megállapodást tekintem, amelynek kibontásában nagy szerepe lesz a T-Systemsnek is.

Bitport: Ez utóbbi mit hoz a T-Systems konyhájára?

R. T.: Már vannak konkrét feladatok a megállapodás kapcsán, de hogy ezek mik, és hol tartunk benne, erről még korai lenne beszélni. Az nem titok, hogy van a megállapodásnak egy, a digitális jövő felé mutató része, ennek egyik eleme a szélessávú hálózat, amelyben partner a Telekom. A T-Systems pedig az arra épülő, az állam és az állampolgárok közötti kapcsolattartáshoz szükséges digitális tartalmak szállításában, illetve a digitális városokhoz kapcsolódó megoldások kialakításában vesz majd részt.

Bitport: Egy éve új fogalmat hozott be a T-Systems a hazai üzleti világba, az ún. transzformációs partnerséget. Bevált ez a forma?

R. T.: Azt gondolom, hogy összességében már jól működik az a megközelítés, amelyben szorosan az ügyfelekkel együttműködve, konzultatív módon keressük az ő működésüket javítani és támogatni tudó ICT-megoldásokat. Nyilván vannak területek, ahol előrébb tartunk. Tipikusan ilyen a közlekedés és az egészségügy.

Az egészségügyben például eddig a gazdálkodás volt a kiemelt fókusz, amihez az intézményeknek nem volt megfelelő megoldásuk, eszközük, miközben mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztár oldaláról, mind a fenntartó oldaláról nőtt az elszámolások iránti igény. Ezek az eszközök ma már léteznek. Most abban kell előrelépni, hogy a jövőben a beteg már ügyfélnek és ne áldozatnak érezhesse magát a kórházi ellátása során. Ebben sok még a teendő, és sok pénz is kell hozzá, valamint elengedhetetlen a megfelelő szemlélet. Itt vethetők be az ügyfélkapcsolati rendszerek, amikbe az elmúlt években főként a távközlési cégek fektettek sokat, hogy minél többet megtudjanak az előfizetőikről.

Bitport: A T-Systems tavaly elnyert egy tudásközponti lehetőséget, a Deutsche Telekom (DT) és a T-Systems International úgy döntött, hogy a T-Systems Magyarországon belül hozza létre regionális e-egészségügyi kompetenciaközpontját. Hol tart most ez a projekt?

R. T.: Azóta már felállt a központ, és már számos külföldi projektben dolgozunk mind a T-Systems International, mind a DT számára. Az üzleti tudásközpontban jelenleg tizenöten dolgoznak, de a jövőbeni projektek függvényében a létszám tovább bővülhet.

Bitport: Ha már a régiónál tartunk, a stratégia fontos része a külpiaci terjeszkedés, hogy ez a szegmens a társaság bevételében öt éven belül a jelenlegi egy számjegyűről legalább 20 százalékra növekedjen. Milyen projektek voltak az egy év alatt külföldön? Milyen újabb projektek várhatóak a következő hónapokban?

R. T.: Itt az elmúlt egy évben változtattunk a csapaton, az irányítás a HP-tól érkezett Bukits Róbert feladata. Ma még messze vagyunk a 20 százaléktól. Ez akkor lesz elérhető, ha abban fele-fele arányban tudnak megjelenni a DT-csoporton belüli és kívüli piacok. Mindkettőben vannak már kiépített állásaink, van referenciánk.

A külföldi üzletekből származó bevétel jelenleg 3-5 százalék között mozog. Alapvetően a régióra fókuszálunk, különösen aktívak vagyunk a balkáni térségben. Nagyot léptünk előre például Bulgáriában, ahol közlekedési és egészségügyi projektekbe egyaránt bekapcsolódunk. Bulgáriába most érnek el azok az uniós források, amelyek nálunk két-három éve vagy öt éve voltak. Romániában a Romtelecommal dolgozunk közlekedési üzletben, de a T-Systems Internationallal és DT-vel adtunk már közös ajánlatot Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában is. Ezekbe az irányokba alapvetően a T-Systems Internationalon keresztül mozgunk.

A nemzetközi jelenlét egyébként nem valaminek a helyettesítésére szolgál. Nagyok vagyunk Magyarországon, és ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, szükségünk van az új piacokra is. Saját belső piacunkon ugyanis már jóval drágábban tudunk csak növekedni.

Bitport: Még milyen területeken akar terjeszkedni a T-Systems?

R. T.: Minden olyan iparágban, amiben látunk megvásárlásra érdemes szakértő céget. Már van is a potenciális jelöltek között három-négy vállalat, de még nem vagyunk abban a fázisban, hogy erről bővebbet tudjak mondani. Az viszont fontos, hogy szeretnénk iparági kompetenciát bővíteni, szeretnénk nemzetközileg terjeszkedni, keressük azokat a cégeket, amelyek már megvetették a lábukat a számunkra fontos piacokon.

Mindenekelőtt nagy céget vennénk, de semmiképpen sem kereskedőházat: inkább olyan szakértő céget, amelynek a bevétele 10 milliárd feletti. Itthon azonban kevés ekkora méretű cég van, így elsősorban külföldön keressük a befektetési lehetőséget.

Bitport: A kormány döntése nyomán, idén tavasszal a T-Systemstől a Vodafone-hoz kerültek az állam mobilos előfizetései, ez mennyiben érintette a céget és ez milyen üzletekkel pótolható?

Rékasi Tibor
2008 szeptemberében igazolt a Magyar Telekom Csoport Vállalati Szolgáltatások Üzletághoz tartozó leányvállalatához, az IQSYS-hez ügyvezető igazgatójaként, de a kereskedelmi igazgatói feladatokat is ellátta. 2010 decemberétől átmenetileg a T-Systemset is irányította. A cégcsoport integrálása után tavaly szeptemberben nevezték ki a vállalat élére.

R. T.: Sokkal nagyobb cég vagyunk annál, hogy egy ilyen dolgot nagyon észrevegyünk, ez a terület az éves bevételünknek kevesebb, mint az egy százalékát jelentette. Nem is nagyon kell pótlás után nézni, hiszen a terveinket az idén még túl is teljesítjük. A bevételünk fele egyébként a különféle projektekből jön össze.

Bitport: Aminek amúgy jelentős része éppen állami megrendelés. Az összesítések szerint az elmúlt évben a T-Systems a közbeszerzési megbízások egyik legnagyobb nyertese. Mennyiben kellett ezekhez igazítani a belső szervezetet?

R. T.: Az államigazgatás mindig is fókuszában volt a cégcsoportnak, a szervezetet ennek megfelelően nem kellett nagyon átalakítani. Frissült az államigazgatási csapat, de alapjában véve tudtunk a belső erőforrásainkra támaszkodni.

Bitport: Az állami projektek között azonban volt egy-kettő, aminek a teljesítése a tervezettnél jobban elhúzódott. Milyen tanulságok vonhatók le a legnagyobb késedelmet szenvedett Bubi-projektből?

R. T.: Folyamatosan keressük az olyan projekteket, ahol valaminek az átalakításához hozzá tudunk járulni, ez nyilván kockázatokkal is jár. A MOL Bubival is vállaltunk kockázatokat, hiszen nem egy dobozos megoldást választottunk. A Bubi-féle rendszerek alapjai Európában már számos helyen megvalósultak, de itthon az volt a megrendelő elvárása, hogy egy jóval komplexebb és jobb rendszer jöjjön létre. Ez egyébként végül sikeresen meg is valósult.

Bitport: A tények ismeretében még mindig jó döntésnek tartja, hogy végül egyedi megoldást választottak?

R. T.: Ha tisztán pénzügyi szempontból nézem, vagyis hogy a csúszás miatt kötbért kellett fizetnünk, akkor azt mondom, nem volt olyan jó döntés. De összességében mégiscsak az volt, hiszen a végén egy sokkal jobb rendszert építettünk, ami hosszú távon lehet látványos referenciája a cégünknek. Amúgy nemcsak nálunk, hanem a dobozos megoldást alkalmazó londoni és lengyelországi projektekben is volt csúszás.

Bitport: Mi volt a csúszás oka?

R. T.: A csúszást elsősorban az egyediségből adódó kihívások okozták, azok az alkalmazáshoz és a biciklik vezérléséhez kapcsolható szoftverproblémák, amihez nem volt polcról levehető kész megoldás. A leglátványosabb példa erre az, hogy míg a környező országokban a biciklik nincsenek ellátva fedélzeti számítógéppel, a magyar rendszerben ezt is meg kellett oldani. És épp ennek a fejlesztése került az eredetileg tervezettnél több időbe.

Rékasi Tibor 2008. szeptemberében igazolt a Magyar Telekom Csoport Vállalati Szolgáltatások Üzletághoz tartozó leányvállalatához, az IQSYS-hez ügyvezető igazgatójaként, de a kereskedelmi igazgatói feladatokat is ellátta. 2010 decemberétől átmenetileg a T-Systemset is irányította. A cégcsoport integrálása után tavaly szeptemberben nevezték ki a vállalat élére.