Lezárta első nem teljes évét a Magyar Telekom csoport frissen átalakult leányvállalata a T-Systems Magyarország Zrt. Budafoki Róbert vezérigazgató a Bitportnak adott interjújában összegzi az integráció eddigi tapasztalatait, és kitér az e-útdíj projekt körüli fejleményekre is.
Mindössze bő három hónapja annak, hogy a Magyar Telekom csoporton belül elődcégei összevonásával önálló leányvállalatként jött létre a nagyvállalati ügyfelekkel foglalkozó T-Systems Magyarország Zrt. Ennek ellenére már újabb akvizíciók lehetősége is felmerült, melyek révén például új kompetenciákhoz kíván jutni a vállalat – mondta el lapunknak
Budafoki Róbert, a T-Systems vezérigazgatója, aki
2011 júniusában igazolt a Magyar Telekom csoporthoz. Akkor vezérigazgató-helyettseként felügyelte a cég a vállalati szolgáltatások üzletágát. Tavaly októbertől pedig vezérigazgatóként vezeti a T-Systems Magyarországot.
■ Mik az első tapasztalatok, mi volt az integrációban a legnagyobb kihívás?
Elődcégek
IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt.: outsourcing, rendszerintegráció, alkalmazásfejlesztés
KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (2012 áprilisától T-Systems Magyarország Zrt.): hálózati infrastruktúra szállító
Dataplex Kft.: adatközponti, kolokációs szolgáltató
ISH Informatika Kft.: kórházi IT-rendszerek fejlesztője és szolgáltatója
Daten-Kontor
Kft.: IT-alkalmazások fejlesztése, telepítése és üzemeltetése. Egyedi
alkalmazások a távközlési, közigazgatási, ipari és közmű-szektornak.
– Az egységesítést mi tavaly áprilistól eredeztetjük, a múlt év október elsejei hivatalos megalakulás a szervezeti változásoknak csak a jogi kereteit adta meg. Így már háromnegyed év tapasztalatairól beszélhetek, amit úgy összegezhetek, hogy a vártnál lényegesen kevesebb akadállyal kellett szembenéznünk. A cégen belül sokan tartottak attól, hogy nem lehet egy ilyen nagyméretű átalakítást ennyire gyorsan, szűk egy év alatt végrehajtani. Abban, hogy a vártnál gördülékenyebben ment végbe a folyamat, nagy szerepe volt annak, hogy igyekeztünk idejekorán felkészíteni munkatársainkat a változásokra. Ezzel azonban még nem zárult le minden, jó pár feladatot el kell még végeznünk annak érdekében, hogy az egységesítés folyamatát lezártnak tekinthessük, ami még legalább hat hónapot igényel. Ennek során át kell állítani a belső folyamatokat a korábbi többcéges rendszerről egy cégesre annak érdekében, hogy azok tényleg hatékonyak legyenek.
■ Milyen évet zárhatott 2012-ben a T-Systems Magyarország? – Egyértelműen jó évet zárhatunk, jobbat, mint 2011-ben. Ami a jövőbeni kihívásokat illeti, tartanunk kell magunkat a növekedési stratégiánkhoz.
■ Az idei növekedést milyen mértékben lehet a versenypiacra, illetve az állami megrendelésekre építeni? – E téren nem várunk jelentős változást, az üzleteink négyötödét továbbra is a versenypiac adja, a kormányzati megrendeléseké a maradék húsz százalék. Ezt az arányt az esetleges egyedi, nagy megrendelések eltolhatják egyik vagy másik irányba.
■ Úgy tűnik az utóbbi évek legnagyobb állami informatikai beruházása az
e-útdíj, amihez a T-Systems különösen nagy reményeket fűzött, már nem
tartozik ezek közé. Vagy a projekt körüli legfrissebb fejlemények,
vagyis a nyertes halasztási kérelme nyomán mégis felcsillanhat a remény?– Az e-útdíj tenderen az ajánlatkérő Állami Autópálya Kezelő Zrt. a nyertes Getronics ajánlata mellett még a miénket tartotta érvényesnek. Továbbra is úgy véljük, hogy kérdéses lehet a Getronics ajánlati ára mellett, az elvárt határidőre és műszaki tartalommal a rendszer kiépítését megvalósítani. Mégsem akarunk az eljárás jelenlegi szakaszában a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni, mivel az jelentős mértékben lassítaná a kormány által költségvetési szempontból különösen kiemelten kezelt rendszer határidőre való megvalósulását.
Ugyanakkor, ha a körülmények mégis másként alakulnának továbbra is vállalni tudjuk a feladatot, mivel rendelkezünk az e-útdíj kiépítéséhez szükséges kompetenciákkal, az alkalmazható technológiával is.
Visszatérve az előző kérdésére a bevételi szerkezet más szempontból folyamatosan változik, egyre csökken a távközlési szolgáltatásokból befolyó hányad, ami egyébként megfelel a mai piaci trendeknek. Ezt kell ellensúlyozni az informatikai bevételeink növelésével.
■ Utóbbin belül elsősorban milyen területeken várnak növekedést?– A fő kitörési pontjaink egyike a transzformációs partnerré válás a meghatározó ügyfeleinknél, ami egy szélesebb értelemben vett tanácsadói együttműködést jelent. Ennek lényege, hogy nemcsak magát az ügyfelet vizsgáljuk abból a szempontból, hogy miként lehet versenyképesebb, hanem vele együtt nagyító alá vesszük az adott ügyfél ügyfeleit is. Ez teljesen más megközelítése az ügyféllel való együttműködésnek, mint amilyet a rendszerintegrációs szerepkör biztosítana. Az utóbbi egy passzívabb szerep, amelynek során pusztán az ügyféligények precíz végrehajtása a fontos. Természetesen ez a fajta feladatcsoport is megmarad a portfoliónkban, sőt még az egyszerű beszállítói partnerségről sem mondunk le, de a hosszú távú versenyképesség kulcsa a szorosabb, magasabb szintű együttműködésekben rejlik.
A másik meghatározó kitörési pont az integrált megoldásoké. Ha egy ügyfélnek fejlesztünk egy alkalmazást, és tudjuk, hogy mobilszolgáltatást is igénybe vesz tőlünk, elvárhatja, hogy az alkalmazás megjelenjen a mobileszközén is. Fontosnak tartom, hogy ezt a szemléletet fejlesszük és törekedjünk arra, hogy ügyfeleink igényeire proaktívan keressük a megfelelő válaszokat.
Az informatika mint szolgáltatás , vagyis az „IT as a service” területén pedig csomagajánlatként is meg kell jelennünk az amúgy egyediként kínált megoldásainkkal. Ezeket olyan ügyfeleinknek is nyújtanunk kell, amelyek nem engedhetik meg maguknak az úri szabóságot, csak a konfekciót. Ez nemcsak a nagyvállalati ügyfeleink miatt fontos, hanem az lehet a Magyar Telekom csoport most megalakult kkv-fókuszú üzletága szempontjából is.
Bizonyos kompetenciáink, többek között az egészségügyi és közlekedési informatika piacán, az ügyfélkiszolgálásban, illetve az üzleti intelligenciában szerzett szakértelmünk erősítheti külpiaci jelenlétünket, ami ugyancsak fontos kitörési pont. A nemzetközi porondhoz a legkönnyebben az anyacégen, a Deutsche Telekomon keresztül férhetünk hozzá. Ezek embrionális elemeit kell majd a következő években professzionális szintre emelni.
■ A növekedési tervekhez létszámbővítésben is gondolkodik a T-Systems?– A mai terveinkhez képest a bevételeink szerkezete a következő 3-5 évben átalakul, például az informatikából származók várhatóan megduplázódnak. Idén ezek a teljes forgalomnak az 55 százalékát adják, néhány évvel később már a kétharmadát adják majd. Az átalakuló bevételi struktúrához szükséges létszámot úgy lehet a leghatékonyabban biztosítani, ha a szükséges szakértőket munkavállalóként alkalmazhatjuk. Természetesen lesznek projektalapú megbízások is, különösen egyes speciális részterületeken. Ez utóbbira is szeretnénk használni a jövőben a jelenlegi 1700 beszállítót magába foglaló, partneri ökoszisztémánkat.
■ Az átalakulás kapcsán születtek újfajta kritériumok, hogy a jövőben mely beszállítók felelhetnek meg a T-Systems elvárásainak?– Beszállítói rendszerünk folyamatosan változik magától is, cégek jönnek, mennek, osztódnak vagy éppen megszűnnek. Ez nem a mi átalakulásunktól függ. A beszállítóinknál meglévő kompetenciák egy részét lehet, hogy házon belül is elkezdjük fejleszteni, de ez elsősorban az ügyféligények függvénye. Az is elképzelhető, hogy bizonyos területeken folytatjuk tudatos akvizíciós stratégiánkat, és ismét élünk a felvásárlás lehetőségével.
■ Milyen területeken lát lehetőséget újabb akvizíciókra?– Mindenképpen olyan szektorokban, amelyekben van fejlődési potenciál. Olyan cégekben gondolkodunk, amelyekben olyan kompetenciákkal rendelkeznek, ami nálunk nincs meg, de hogy konkrétan milyen ágazatokban gondolkodunk, arról még korai lenne beszélni.